Az EP-elnök kiállt Törökország teljes jogú tagsága mellett

Kiállt az Európai Uniót összetartó erő fokozása, a kevésbé fejlett tagországok gyors felzárkóztatása és erre tekintettel lévő uniós keretköltségvetés mellett Josep Borrell Fontelles, az Európai Parlament elnöke az EU-tagországok állam- és kormányfőivel Brüsszelben pénteken folytatott találkozóján.

Dátum: 2004-12-17 14:50:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=32299
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:05:32.015727, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az EU-csúcs hivatalos programjának hagyományosan első pontja, hogy a résztvevők megbeszélést tartanak az EP-elnökkel a csúcs témáiról. Mivel azonban a török-EU csatlakozási tárgyalások miatt ezúttal az értekezlet tervezett napirendje felborult, a hivatalos első pontot csak jókora késéssel tudták megtartani.

Ezzel együtt Borrell derűlátónak mondta magát a török-EU megállapodást illetően, és emlékeztetett arra, hogy szerdán elfogadott határozatában az Európai Parlament is támogatta a tárgyalások megkezdését Ankarával. Hozzátette, a parlament világosan értésre adta azt is, hogy a török csatlakozásnak vannak előfeltételei, és a török reformok lassulásának esetére szolgáló óvintézkedéseket is szükségesnek tart, ugyanakkor a testület nem tud elképzelni másféle státust Ankarának a teljes jogú tagságnál.

Jelezte, az EP igényt tart arra, konzultáljanak vele a tárgyalás esetleges megszakításának esetén.

Az EU 2007-2013 közötti hétéves költségvetésének kereteivel kapcsolatban Borrell azt hangsúlyozta, hogy azoknak tekintettel kell lenniük az unió alaptörekvéseire, köztük a kohézióra, az új tagországok felzárkóztatására. Arra a veszélyre figyelmeztetett, hogy "kevesebb Európát" eredményezhet, ha az éves elméleti keretet az uniós tagországok összjövedelmének egy százalékban maximálják a jelenlegi és az újabb hét évre is javasolt 1,24 százalék helyett. Jelezte egyúttal, hogy a parlament nélkül ebben - mint bármely uniós költségvetési ügyben - nem születhet megállapodás.

Az EP a jövő évi költségvetés csütörtöki megszavazásakor demonstratívan ügyelt arra, hogy az összkiadás meghaladja az egy százalékot, amelynek megszabását az unió nettó befizetői (Franciaország, Hollandia, Németország, Nagy-Britannia, Svédország és Ausztria) szeretnék elérni. A parlament az összjövedelemhez képest 1,005 százalékos kiadást hagyott jóvá. A brüsszeli EU-csúcs nyilatkozatának tervezetében ugyanakkor már az szerepel, hogy az uniós tagországok - így a nettó befizetők is - megegyeztek az 1,24 százalékos plafon

fenntartásában.

MTI -fideszfrakcio.hu