A Fővárosi Bíróság elnapolta a TASZ kontra Ab-ügyet

A Fővárosi Bíróság hétfőn januárra napolta el azt a pert, amelyet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) indított az Alkotmánybíróság (Ab) ellen, közérdekű adat kiadásának megtagadása miatt.

Dátum: 2004-12-20 16:08:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=32390
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:05:59.811349, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A TASZ azt kérte a Fővárosi Bíróságtól, kötelezze az Ab-t, hogy az adja ki azt az indítványt, amelyet Hende Csaba országgyűlési képviselő nyújtott be az Alkotmánybírósághoz a kábítószerrel kapcsolatos büntető-jogszabály módosításáról, amelyben egyébként december 13-án határozatot is hirdetett az Ab.

A per első, hétfői tárgyalásán a felperes jogvédő szervezet képviselője, Schiffer András azzal érvelt, hogy az indítvány szövege olyan információt tartalmaz, amely önmagában alkalmas arra, hogy közéleti vita tárgya legyen. Hangsúlyozta: igen is van jelentősége annak, hogy milyen érveket hozott fel az indítványozó, és ez hogyan tükröződik az alperes határozatában. A szervezet elsődlegesen azt kérte, az indítványt a maga egészében hozza nyilvánosságra az Ab, másodlagos indítványuk, hogy a személyes adatok eltitkolásával közölje az indítvány szövegét.

A jogi képviselő érvelése szerint az indítvány adatnak minősíthető, sőt közérdekű adat, és maga az indítvány hozza működésbe az alperes szervezetet, amely állami szerv, tágabb értelemben közfeladatot lát el, ezért vonatkozik rá az adatvédelemről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény.

Az indítvány nem belső használatra készült irat, amely ennek a törvénynek az értelmében ne lenne kiadható.

Az alperes Ab jogi képviselője azzal érvelt, hogy az alpereshez érkező indítvány nem adat, így nem vonatkozik rá az adatvédelmi törvény. Fenntartotta, hogy az alperes nem tekinthető adatkezelőnek, az indítvány csupán megindítja az eljárást, azonban az abban foglaltak az Ab-t nem kötik, az Alkotmánybíróság nem az indítványban foglaltakról dönt, csak az abban megjelölt jogszabály alkotmányosságát ellenőrzi.

Az alkotmánybírósági határozatok közzététele során egyébként az alperes gyakorlata az, hogy az indítványokat szó szerint emeli át a határozatok bevezető részébe, és pontosan a döntéshozatali eljárás zártsága miatt közli minden alkalommal a különvéleményeket a határozatokkal együtt a testület.

A Fővárosi Bíróság a pert január 24-ére napolta el, mert az alperes csak nem sokkal a tárgyalás kezdete előtt terjesztette elő ellenkérelmét. A bíróság felhívta a felperest, hogy írásban reagáljon az ellenkérelemre.

A tárgyalás kezdetén egyébként az Ab jogi képviselője zárt tárgyalás elrendelését kérte arra hivatkozva, hogy olyan iratokat is becsatolnak, amelyek nem nyilvánosak, illetve mások személyi adatait tartalmazzák és ők nem járultak hozzá adataik továbbításához. A bíróság az eljárás jelen szakaszában nem találta megalapozottnak az indítványt.

MTI - fideszfrakcio.hu