Saját állítása szerint Medgyessy nem emlékszik pontosan

Medgyessy nem adott érdemi választ Simicskó István azon kérdésre, hogy ha a Pénzügyminisztériumban kizárólag elemző munkát végzett, akkor ehhez miért kellett belépnie a titkosszolgálatokhoz. Bizonygatta: zavargásoktól mentette meg Magyarországot. Azért vállalta el az SZT-tiszti megbízást, mert azt ígérték: intellektuális értékelő munkát végezhet.

Dátum: 2002-08-01 19:11:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=3018
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:38:42.099980, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Medgyessy Péter a Medgyessy-bizottság csütörtöki meghallgatásán tagadta, hogy titkosszolgálati tevékenysége alatt jelentéseket írt volna kollégáiról. A kormányfő csak azt ismerte el, hogy évente egyszer összegző elemzéseket készített a nemzetgazdaság helyzetéről és az ebből következő nemzetbiztonsági kockázatokról, valamint javaslatokat tett az ezzel kapcsolatos politikai lépésekre. Kérdésre válaszolva azonban bevallotta, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalban, havonta készült kivonat a tartótisztjével lezajlott beszélgetésről.

A miniszterelnök elmondása szerint 1978-ban került a titkosszolgálathoz, amikor a pénzügyi tárca munkatársaként kereste meg az akkori pénzügyminiszteren keresztül egy kémelhárító tiszt azzal, hogy vállalja el az információk védelméből és az elemzésekből álló feladatot, ami szerinte "rendben volt", így a felkérést elfogadta, és azt sem tagadta, hogy választási lehetőség ellenére sem mondott nemet a munkára.

Medgyessy szerint ő nem kapott külön fizetést kémelhárítói tevékenységéért, mivel munkahelyén magasabb volt a javadalmazása, mint amennyi a szigorúan titkos tiszti tevékenységéért járt volna, és az akkori szabályok szerint automatikusan a magasabb összeget tarthatta meg. Hozzátette: pénz- és tárgyjutalmat viszont kapott kémelhárítói munkájáért. Hallgatott viszont azokról a havi juttatásokról, amelyekről a Magyar Nemzet június 18-i számában közzétett dokumentumok bemutatásával tett bizonyságot (4600 forint havi illeték a Belügyminisztériumtól, plusz 600 Ft SZT-pótlék, 300 Ft nyelvvizsgapótlék).

Medgyessy Péter azt mondta, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) 1982-ben történt csatlakozással titkosszolgálati feladata befejeződött. Kérdésre válaszolva közölte: nem helyezték nyugállományba, így nyugdíjat sem kapott. Szavai szerint főhadnagyként kezdte munkáját, és századosként szerelt le - de megjegyezte: erre pontosan nem emlékszik. Állítja viszont: a III/II-esen kívül egyetlen csoportfőnökségnek sem dolgozott, és senkit nem szervezett be hasonló munkára.

A KGB elleni fellépésre vonatkozóan arról beszélt: nem konkrétan a szovjet titkosszolgálat, hanem mindenfajta információszerzési kísérlettel és hírszerzéssel szemben kellett megvédeni azokat a bizalmas információkat, amelyek a Pénzügyminisztériumban keletkeztek.

Medgyessy Péter vallott arról is, hogy három kapcsolattartó tisztnek kellett jelentenie. Őket azonban nem kívánta megnevezni, csak annyit közölt, hogy egyikük meghalt, ketten pedig civil munkát végeznek.

Simicskó István a Fidesz bizottsági delegáltja azt kérdezte a kormányfőtől, ha kizárólag elemző munkát végzett, akkor ehhez miért kellett belépnie a titkosszolgálatokhoz. Medgyessy Péter ezt az IMF-csatlakozási tárgyalások titkosságával igyekezett indokolni. Emlékeztetett arra: a szovjetek 1968-ban megakadályozták Magyarország csatlakozását a Nemzetközi Valutalaphoz, és amikor később nyilvánosságra került, hogy az ország újra készül a csatlakozásra, a szovjetek tiltakoztak Szűrös Mátyás akkori moszkvai nagykövetnél, és ezért kellett titokban előkészíteni a csatlakozást.

Úgy fogalmazott: a Pénzügyminisztérium képviselte a nyugatbarát vonalat a hatalmi központokkal szemben. Szavai szerint 1978-ban és 1979-ben az olajárrobbanás miatt Magyarországot gazdasági válság fenyegette, ezért jelentéseiben azt vizsgálta, milyen feltételekkel és milyen nemzetközi kockázatokkal kell számolni, ha az ország közelebb akar kerülni a nyugati gazdaságokhoz.

Úgy ítéli meg: fontos szerepet játszott abban, hogy az 1978-ban kezdődött nyitás kibontakozzon, és ne legyen az 1981-es lengyelországi zavargásokhoz hasonló helyzet Magyarországon az életszínvonal gyors romlása miatt.

Medgyessy Péter kérdésre válaszolva jelezte, hogy nem fogja kutatni, honnan kerültek ki a vele kapcsolatos titkosszolgálati dokumentumok. Azt állítja: a róla szóló dokumentumok nem terhelőek, és nem számít arra, hogy ilyen típusú irat kerülne elő a későbbiekben.

Toller László (MSZP) arra volt kíváncsi, hogy a miniszterelnök miért nem szólt korábban titkosszolgálati múltjáról a nyilvánosság előtt. Medgyessy Péter válaszában azt igyekezett bizonygatni, hogy egy interjúban és több szocialista testület előtt is utalt arra, hogy a pénzügyi tárca nemzetközi osztályán államérdekeket kellett védenie, ám ennél több konkrétumot titoktartási kötelezettsége miatt nem mondhatott.

A meghallgatás után a Fidesz és az MDF képviselői azt kérték, hogy a miniszterelnöknek még egyszer, zárt ülésen tehessenek fel kérdéseket. A kormányfő idő hiányában el nem hangzott kérdésekre írásbeli választ ígért. Körömi Attila fideszes képviselő az ülés végén újabb nyílt meghallgatást javasolt, amelyet Balogh László szerint a bizottság kétötöde kezdeményezhet, így újra kérnek időpontot Medgyessy Pétertől.

fidesz.hu