Menü
Profil
KemoPass Fiók

Jelentkezz be a személyes hírfolyam és a cikkbeküldések eléréséhez.

MSZP közeli milliárdos sakkozott az egykori SZOT-szállókkal

Döbbenetes vagyonnal rendelkezett a hajdani Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az állampárti időkben ugyanis a dolgozók 95 százaléka, vagyis mintegy négy és fél millió ember volt szakszervezeti tag, de pártunk és kormányunk is tömte rendesen költségvetési forintokkal. A SZOT ugyanis kirakatnak kellett. Aztán jött a rendszerváltozás, és ez a vagyon nagy lendülettel olvadt el. Napjainkra szinte semmi sem maradt belőle - írja a Reform.


Dátum: 2005-01-07 14:18:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=32761
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:08:54.981333, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2


Az egykori SZOT-vagyon eltűnésének folyamata hogy, hogy nem, éppen az MSZMP egyik utódpártja, vagyis az MSZP első kormányzati időszaka alatt teljesedett ki. Sikeresen elvarázsolták például a gyulai Erkel Hotelt, a budapesti Rózsadomb Szállodát, az egri Flóra Hotelt, a hajdúszoboszlói Béke és a Barátság hotelt, a lillafüredi Nagyszállót, a siófoki Napsugár, Platán, Tengerszem, Ezüstpart hoteleket - hogy csak néhány ismertebb szálloda nevét említsem a sok közül. Pedig nem így indultak a dolgok... Az Érdekegyeztető Tanács 1991-ben elfogadta, hogy az üdülőket kiveszik a szakszervezeti vagyon felosztásából. A parlament ezt 1992-ben törvényesítette, az Antallkormány pedig még ugyanebben az évben az egykori szakszervezeti üdültetési rendszer helyett létrehozta a Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítványt (MNÜA). Születése körül az Antall-kormány mellett a Vígh László vezette Értelmiségi Szakszervezetek Tömörülése, a Palkovics Imre által irányított Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Főcze Lajos nevével fémjelzett Autonóm Szakszervezetek Országos Koordinációja és Forgács Pállal az élén a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája bábáskodott. De ott volt még a Nagy Sándor-féle Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Szabó Endre vezette Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és a Juhász Vilmos által irányított Szakszervezeti Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezet.

A 365 ingatlanból álló vagyon értékét mintegy ötmilliárd forintra becsülték. A MNÜA kuratóriumának elnöke a mindenkori népjóléti miniszter, hat főt pedig azok a szakszervezetek delegáltak, amelyek lemondtak üdülővagyonukról. A kormány vállalta: a kisemberek pihenését úgy segíti, hogy 780 millió forinttal támogatja az alapítvány működését, amely pedig azt ígérte, hogy a többit kigazdálkodja a bevételeiből. Csakhogy: az alapítvány nem tudott - de lehet, hogy nem is akart - megbirkózni e feladattal, ezért létrehozta a Hunguest Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelési Rt.-t, amelyik a vagyon hasznosítására létrehozott harminchét kft.-t. Ebből 32 cég száz százalékban, míg öt fele részben volt a tulajdonában. Később a szállodák apportálásával létrehozta a Hunguest Hotels Szállodaipari Rt.-t, amely a rá bízott harminchat szálloda üzemeltetésére huszonöt kft.-t létesített. Szédületes ringlispíl indult ekkor be, de még nem volt vége: egy váratlan fordulattal ötven százalékban privatizálta magát, ami az anyavállalatnak, a Hunguest Hotels Szállodaipari Rt.-nek 1,22 milliárdos tőkeemelést jelentett. 1997 végén jelent meg az újságokban a hír: az Eravis Rt. megvásárolta a Hunguest-részvények ötven százalékát.

A korábbi munkás- és diákszállókból jól működő két, illetve háromcsillagos, tehát olcsó árfekvésű szállodákat üzemeltető Eravis Rt. többségi részvénypakettje nem sokkal korábban került az Arago Rt. birtokába. Nem is ez az igazán érdekes, hanem az, hogy az Arago Rt. röpke egyetlen esztendő alatt hogyan bukkant elő a semmiből úgy, hogy máris több milliárd forintot tudott megmozgatni? Leisztinger Tamás az ötletgazda. 1997- ben már az Arago Rt. elnök- vezérigazgatója, az Eravis Rt.-ben pedig az igazgatóság elnöke. Mint azt korábban megírtuk, a manapság Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közeli barátjaként emlegetett Leisztinger villámkarrierje úgy kezdődött, hogy két villamosmérnök társával, és mintegy százezer forintos készpénzvagyonukkal 1994 őszén megalapították a HB Westminster (HBW) nevű részvénytársaságot. A cég alaptőkéjét egymilliárd forint címletértékű kárpótlási jegy alkotta! A fiatalok úgy szedték össze ezt a hatalmas vagyont, hogy észrevették: a kárpótlási jegyek piaci árfolyama 40-44 százalék körül mozgott, a beváltható pénzügyi értéke viszont ennél jóval magasabb. Ha tehát 160 százalékos árfolyamon vásárolják fel az eredeti kárpótoltaktól a kárpótlási jegyüket, akkor tuti, hogy mindenki eldobja a kalapácsot, és hanyatt-homlok rohan hozzájuk azért, hogy nekik adják el a jegyeiket. Feltéve persze, hogy a tulajdonosok a kárpótlási jegyükért cserébe elfogadják a HBW Rt. részvényeit.

Tehát kárpótlási jegyet részvényért. Ráadásul abban az időben mindez még jelentős adóalap- csökkentő tényező is volt. Ha valaki - mondjuk - ezer forint értékű kárpótlási jegyet fektetett be az üzletbe, akkor akár 750 forint adókedvezményt is kaphatott. Ez pedig jóval több volt, mint amennyiért a kárpótlási jegyeket el lehetett adni. Egy hét sem telt bele és úgy jött össze az egymilliárd, hogy Leisztingeréknek szinte egy fillérjükbe sem került. A sikeren felbuzdulva 1995 nyarán elindították a HBW II-t, ebből alakult ki az Arago Befektetői Holding Rt. Az Állami Privatizációs Vállalat (ÁPV) Rt. éppen jókor, 1995 októberében hirdette meg az Eravis Rt. 1,5 milliárd forint értékű részvényeinek eladását. Leisztinger vett egy mély lélegzetet, s belevágott az üzletbe. És nyert. Az Arago Rt. a lejegyzett 365 millió forint értékű kárpótlási jegygyel először csak 12,4 százalékos részesedéshez jutott, aztán sorra megkereste az Eravis Rt. többi részvényeit megszerző önkormányzatokat, valamint intézményeket és egyenként felvásárolta pakettjeiket. Így lett végül ő a főnök. 1997-ben már tizenhatezer kis- és két nagyobb részvényes, a Csécsey Béla szabaddemokrata polgármester által irányított Józsefváros, valamint Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata is részese lett az Aragónak.

Egyes hírek szerint ekkortájt figyeltek fel az ifjú tőzsdei titánra az akkor hatalmon lévő MSZPés SZDSZ emberei. Aztán valahogy egyre simább lett előtte az út... És hogy honnan volt ilyen jól értesült már 1997- ben Leisztinger Tamás? Minden bizonnyal megbízható, "direkt" információkat kaphatott. Sajtóhírek szerint a szállodabizniszben kulcsszerepet játszó Eravis Rt. felügyelőbizottságának az elnöke például abban az időben Székely György volt, aki egyben az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) turisztikai főosztályát is vezette... Ezt, a Leisztinger Tamás érdekeltségi körébe tartozó, és laza csuklómozdulattal akár kemény tízmilliárd forintok mozgatására is képes vállalatbirodalmat azóta is sokan az MSZP egyik "titkos és megbízható gazdasági háttérhatalmának", nagy lelkű pénzügyi támogatójának tartják.

reform.hu - fideszfrakcio.hu

Kapcsolódó elemek