Prága kárpótolja a Kárpátaljáról elüldözött csehszlovák állampolgárokat?
Csehországnak sürgősen kárpótolnia kellene a Kárpátaljáról 1938-1939-ben és a II. világháború után a magyarok, illetve a szovjetek által elüldözött egykori csehszlovák állampolgárokat, mert ha az ügy a nemzetközi bíróságok elé kerül, akkor az Prágának sokkal többe kerülhet, mint a kárpótlás - állítja Otakar Motejl cseh emberi jogi biztos.
Dátum: 2005-01-18 14:28:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=33044
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:11:22.511054, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A Hospodárské Noviny című prágai lap keddi számában Motejl nyilatkozatával összefüggésben megállapítja: a cseh hatóságok évek óta gyakorlatilag nem reagálnak az elüldözöttek kéréseire, s ennek következtében Csehország közel van ahhoz, hogy újabb nemzetközi per szakadjon a nyakába. Az érvényes nemzetközi megállapodások szerint ugyanis az érintetteket már régen kárpótolni kellett volna.
"Ha nem teszünk gyors lépéseket, akkor az ügyet tapasztalt jogászok veszik kézbe, s így az államnak mindez jóval drágább lesz, mintha kifizetné a kárpótlást" - véli az ombudsman.
Csehszlovákia és a Szovjetunió 1946-ban szerződést kötött Kárpátalja átadásáról a Szovjetuniónak. A dokumentum egyik fejezete leszögezi, hogy minden csehszlovák állampolgárnak, akinek 1939. után el kellett hagynia Kárpátalját, kárpótlás jár Prágától.
A Kárpátaljáról a II. világháborúval összefüggésben elüldözöttek néhány éve Podkarpatská Rus néven Csehországban szervezetet alapítottak, amely időközben feltérképezte a helyzetet és a kárpótlási igényeket. Josef Havel, a szervezet vezetője szerint a háború után az akkori pénzügyminisztérium felhívására jegyzék készült a kárpótlásra jogosultakról, amely mintegy 6300 nevet tartalmazott. Az 1948-as rendszerváltás után a ügy egy időre elaludt, majd 1959-ben az akkori csehszlovák kormány rendeletet adott ki, amelyben szűkítette a kárpótlásra jogosultak körét. Josef Havel szerint jelenleg mintegy 220 személy követeli vissza egykori vagyonát. A kárpótlásra jogosultak száma szerinte legfeljebb 400-ra emelkedhet.
A cseh pénzügyminisztérium szerint az elvesztett vagyon összértéke mintegy 10 milliárd korona mai áron. "Az érintetteket az állam már kárpótolta az 1959-es rendelet alapján. Ez ma is érvényes, s újabb kárpótlásra nincs lehetőség" - tolmácsolta a tárca véleményét Marek Zeman szóvivő.
Egy korábbi sajtójelentés szerint a mintegy 200 ember együttesen mintegy 370 millió korona értékű vagyonért kér kárpótlást. Az illetők Kárpátalján hagytak egyebek között 134 családi házat, 30 falusi gazdaságot termőföldekkel és 20 ipari műhelyt.
Motejl kijelentette: javasolni fogja a kormánynak, hogy a vitás kérdést a régi rendelet érvénytelenítésével és egy új kiadásával rendezze.
A Podkarpatská Rus szervezet 2001 decemberében Forrai Kristóf akkori prágai magyar nagykövetnek is levelet küldött, amelyben azt tudakolta, hogy Magyarország kész-e kárpótlást nyújtani az elüldözötteknek azokért a károkért, amelyeket nekik okozott.
Kárpátalja évszázadokon át a magyar állam része volt, de 1918-ban Csehszlovákiához csatolták. Nemzetközi döntések következtében Magyarország 1938-ban elfoglalta Kárpátalja déli részét, míg egy évvel később egész Kárpátalja magyar fennhatóság alá került. A terület 1945-ben visszakerült Csehszlovákiához, majd az átadta a Szovjetuniónak.
MTI - fideszfrakcio.hu