Gyenge a minőségi magyar burgonyafajták marketingje

Nemcsak a növekvő import, hanem a leszűkített kereskedelmi kínálat, a viszonylag magas önköltség és a gyenge marketingmunka is gátolja az immár 57 bejegyzett fajtát számláló és egyre jobb minőségű magyar burgonya elterjedését - hangzott el az ágazat országos fórumán csütörtökön Keszthelyen.

Dátum: 2005-01-20 15:20:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=33129
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:12:48.756984, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Tavaly 27.000 hektárnyi területen 683 ezer tonnás össztermést takarítottak be az országban, s e mennyiségen belül még mindig "kisebbségben" vannak a jó minőségű magyar fajták, miközben 45-50 ezer tonnányi import étkezési burgonya is érkezett - állapították meg a tanácskozáson.

Szentirmay András, az Országos Burgonya Terméktanács (OBTT) elnöke kifejtett: a 683 ezer tonnás termés töredéke került az áruházláncokba, 250 ezer tonna a tárolókba, 120-140 ezer tonna a nagykereskedőkhöz, mintegy 160-180 ezer tonnányi mennyiség sorsa pedig a terméktanács előtt nem ismert.

"A termésmennyiség és vetésterület folyamatosan csökken, ugyanakkor a szárazság ellenére az utóbbi évek legjobb, hektáronként 25,3 tonnás hozamát jegyeztük tavaly, részben az öntözött területeknek köszönhetően" - mondta az OBTT elnöke.

Hozzátette: "a nagytermelők és termesztési területek köre a jövőben áthelyeződik a legmegfelelőbb adottságú, az öntözéses és egyúttal jó minőségre képes övezetekbe".

Polgár Zsolt, az eddig 13 új fajtát előállító keszthelyi burgonyakutatási központ igazgatója szerint jelentősen csökkent a burgonya jövedelmezősége; a szántóföldi termesztés hektáronkénti önköltsége magas, több mint 800 ezer forint, a tárolással, csomagolással együtt pedig eléri az 1,3 millió forintot.

"A termőterület 70 százalékát átlagosan három, aránylag gyenge vetőgumó-minőségű burgonyafajta uralja, miközben (...) más kutató-termelő konzorciumokkal együttesen csupán tavaly 391 millió forintot költöttünk új fajták kinemesítésére, kutatásra" - mondta.

Úgy vélte, tetézi a gondokat, hogy gyenge a marketingmunka, kicsi a burgonyafeldolgozó kapacitás, túlzott a hazai termesztésben a szaporító anyag importfüggősége és ezen belül is vírusérzékeny fajták jutnak be az országba.

Több hozzászóló kifejtette, hogy a nyugat-európai 40 tonnás átlaghozamok elérésével és a tartósan kiváló minőségű áruk nagyobb fajtaválasztékával növelhető a jövedelmezőség.

Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetnek a fórumon közölt adatai szerint ez utóbbi elérésére minden lehetőség adott.

Ugyanis míg 1993-ban csupán négy, tavaly már 57 államilag bejegyzett új, 80 százalékban vírusellenálló burgonyafajtát tartottak nyilván, s ezek zöme magyar minősítésű. Ugyanakkor a kereskedők általában 3-4 félét kínálnak - említették a minősítő intézet szakemberei.

MTI - fideszfrakcio.hu