Tervek a globális katasztrófaelhárításra
Három héttel azután, hogy a Dél-kelet ázsiai térségben pusztító szökőár több mint kétszázezer ember életét oltotta ki, meghirdették a globális katasztrófaelhárítási rendszer megtervezésére szolgáló programot. Ennek célja, hogy a természeti csapások kockázatára - melyek 250 millió embert érintenek évente - idejében figyelmeztessen.
Dátum: 2005-01-23 12:05:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=33203
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:13:11.055721, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Mindössze három héttel a cunami katasztrófa után egy Japánban rendezett katasztrófamegelőzési konferencián (World Conference on Disaster Reduction) meghirdették a globális katasztrófaelhárítási rendszer megtervezésére szolgáló programot - jelenti a New Scientist. A nemzetközi program (International Early Warning Programme), melynek sikere garantálhatja az érintett területek kellő időben való riasztását, ENSZ-hivatalokat és egyéb szervezeteket tömörít. A program célja, hogy a különböző természeti csapások (aszályok, erdőtüzek, árvizek, tájfunok, hurrikánok, vulkánkitörések, földcsuszamlások, szökőár) kockázatára idejében figyelmeztessen. Ezek a csapások évente körülbelül 250 millió embert érintenek világszerte.
"Elképzeléseink szerint minden emberi közösséget a lehető leghamarabb be kell kapcsolni a katasztrófariasztás rendszerébe, a teljes lefedettséget bizonyosan el tudjuk érni az általunk megcélzott 10 éves határidőn belül" - nyilatkozta Jan Egeland, az ENSZ humanitárius ügyekkel foglalkozó részlegének vezetője.
A természeti katasztrófák kilencven százalékát az időjárás vagy a víz okozza. "Az időben kapott riasztás kulcsfontosságú lehet, ha 15 éven belül valóban felére akarjuk csökkenteni a természeti csapások áldozatainak számát" - véli Michel Jarraud, a Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organisation, WMO) főtitkára.
Egyelőre még hiányzik a szakértői bizottság és a program részletes tervét sem dolgozták ki. "A mostani cunami már megmutatta, mivel jár a megfelelő riasztási rendszer hiánya. A szökőár-előrejelzési rendszert nem csak az Indiai óceán térségében, hanem az összes többi veszélyeztetett területen is fel kell állítani" - érvel Jarraud.
Az UNESCO, illetve annak Nemzetközi Tengerkutató Bizottsága (International Oceanographic Commission, IOC), mely a Csendes-óceánon koordinálja a szökőár riasztó központ munkáját, szívesen irányítaná a tervezett új cunami riasztó központok létrehozását. Az UNESCO egy 30 millió dolláros rendszer kiépítését tervezi az Indiai óceán térségében. A rendszert 2006-ban már üzembe lehetne helyezni, 2007-re pedig egy globális risztó hálózat is kiépülhetne. Az IOC 2005. márciusában két konferenciát is rendez Párizsban. Az elsőn az egyes országok (pl. India és Indonézia) által tervezett cunami risztó rendszerek összehangolása zajlik majd, ugyanitt beszélik meg a globális hálózat kialakításának problémáit is. A második konferencián a résztvevő államok szerepét határozzák meg.
A globális cunami riasztó rendszernek egy többféle katasztrófa jelzésére alkalmas hálózat részeként kellene működjön. Egy ilyen sokfunkciójú rendszer költséghatékonyabb lehetne, és több életet menthetne meg, mint ha különálló riasztó szisztémák működnének minden egyes természeti csapásra.
A globális riasztóerendszerek fejlesztésének jelentős lökést ad az a kormányközi kezdeményezés, melyet még 2002-ben hívtak életre, Globális Földmegfigyelő Rendszerek Rendszere (Global Earth Observing System of Systems, GEOSS) néven. A program tíz év alatt valósul meg teljesen. A GEOSS célja a szárazföld, az óceánok, az atmoszféra és az ökoszisztémák földi és műholdas megfigyeléseinek integrációja. "A globális cunami riasztó rendszert a GEOSS szisztémán belül érdemes létrehozni, mert itt a WMO irányításával a legmegfelelőbb adatokat kaphatja majd meg" - mondja Koichiro Matsuura, az UNESCO igazgatója.
mno.hu - fideszfrakcio.hu