A kormány ismét szembemegy a jogállammal
Péterfalvi Attila szerint nem jogállami az ügynökakták széles körű nyilvánosságával kapcsolatban tervezett alkotmány-módosítás, az állambiztonsági múlt közérdekű adattá nyilvánítása. Az adatvédelmi biztos szerdán az MTI-nek nyilatkozva rámutatott arra is, hogy az alaptörvényben rögzített szabályozást nem vizsgálhatja felül az Alkotmánybíróság.
Dátum: 2005-01-26 15:08:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=33321
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:13:46.705459, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Burány Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese kedden az MTI-nek úgy nyilatkozott: a tervezett alkotmánymódosítás szerint "az állambiztonsági múlttal kapcsolatban közérdekű adatnak számít az ezzel kapcsolatos iratmennyiség", így az érintettek személyes adata is. Ugyanakkor a magánélet nem sérülhet. Péterfalvi Attila szerdán elmondta: a Burány Sándornak címzett keddi keltezésű, az ő honlapján olvasható észrevételeit mintegy húsz alkotmánybírósági határozatra, az úgynevezett Sólyom- bizottság megállapításaira, illetve biztosi hivatalának a gyakorlatára alapította. Péterfalvi Attila kifejtette: álláspontja szerint az információs kárpótlás értelmében mindenkinek joga van megismerni mindazt, ami az életére kihatással volt, mindazokat az adatokat, amelyeket róla tartottak nyilván a pártállami titkosszolgálatok. Ugyanakkor megjegyezte: feltehetően sokan nem is tudtak, tudnak arról, hogy őket a pártállami titkosszolgálatok állambiztonsági kapcsolatként tartották nyilván, például azért, mert egy köztörvényes bűncselekmény megelőzése, leleplezése érdekében a lakásukból hajtottak végre megfigyeléseket. Az átláthatóság követelménye döntően a közhatalomra, a közhatalmat gyakorlókra vonatkozik - hangsúlyozta az adatvédelmi biztos. Sérti viszont a jogbiztonság elvét, ha a tervezett szabályozás nyomán mindazok titkosszolgálati múltja is közérdekű, nyilvánosságra hozható adattá válik, akik a korábbi szabályozásra figyelemmel, azt a lehetőséget választották, hogy inkább megválnak közhatalmi funkciójuktól és így elkerülik a szolgálatokhoz fűződő egykori kapcsolatuk nyilvánosságra kerülését - jegyezte meg a szakember.
Péterfalvi Attila rámutatott arra is, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni a megismerhetőség és a nyilvánosságra hozatal között. A megfigyelteknek a jelenlegi szabályozás szerint is van lehetőségük megismerni azoknak a személyes adatait, akik róluk jelentettek. De ez nem jelenti azt, hogy ezek az adatok közérdekűek, bárki által megismerhetőek és nyilvánosságra hozhatóak. "A közélet tisztasága bizonyos esetekben, helyzetekben valóban lehet fontosabb a személyes adatok védelménél. De mindenkinek joga van eldönteni, hogy vállalja-e a közhatalom gyakorlásában való részvételt és ezzel személyes adatai védelmének a közérdek szempontjából való, esetenként meglehetősen súlyos korlátozását" - fejtette ki az ombudsman.
A célhoz kötöttség jogállami követelménye kapcsán a szakember hozzátette: a törvény közérdekből elrendelheti személyes adatok nyilvánosságát, de csak alkotmányosan igazolható célból. Az ilyen törvényi rendelkezés meg kell hogy feleljen az Alkotmánybíróság által kimunkált szükségesség-arányosság-alkalmasság tesztjének. Péterfalvi Attila nem zárta ki, hogy Alkotmánybírósághoz fordul, amennyiben a Burány Sándor által ismertetett elképzeléseket tartalmazó törvényt szavaz meg a parlament. Ugyanakkor az ombudsman megjegyezte, hogy amennyiben a politikai erők konszenzusa nyomán az alkotmányba kerülnek be az aggályos rendelkezések, akkor már az Alkotmánybíróságnak sincs lehetősége arra, hogy érvényesítse a jogállami követelményeket.
MTI - fideszfrakcio.hu