Baromfi Termék Tanács: válságban az ágazat
A baromfi ágazat, az olcsó fagyasztott import, az EU versenytársakkal folyó küzdelem, és a belső piacon a multinacionális áruházláncok gazdasági túlsúlyának hármas szorításában küszködik - mondta Erdélyi István, a Baromfi Termék Tanács elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.
Dátum: 2005-01-27 11:57:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=33341
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:13:52.776919, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Hozzátette: az ágazat egésze a költségvetés jelentős nettó befizetője, a számítások szerint az egyenlege 21 milliárd forint, 2004-ben mindössze 4,5 milliárd forintot kapott vissza az ágazat támogatásként.
Véleménye szerint legalább 8-10 milliárd forint támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy az ágazat talpon maradhasson és tartani tudja a 2004. évi mintegy 430 ezer tonnás termelést.
Kifejtette: egyre nagyobb nyugtalansággal figyelik, hogy az ágazat 2005. évi szabályozását, támogatási összegét, és a belső piacot védő intézkedéseket illetően csak az ígéretekig jutott el a kormányzat, de konkrétum egyelőre nincs.
Utalt arra, hogy Magyarországon mintegy 25 ezer család él baromfi tenyésztésből. A családi gazdaságok közvetlenül 12-15 ezer, közvetve 25-30 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak. Jelzéseik szerint, az idén szeptemberig a családi gazdaságok foglalkoztatottaik 20 százalékát kénytelenek lesznek elbocsátani.
Erdélyi István utalt arra, hogy tavaly az ágazatnak ígért 6,3 milliárd forint támogatásból mindössze 4,5 milliárdot fizettek ki, mert október közepén felfüggesztették a kiutalásokat.
Az elnök szerint a baromfi termékpálya évente mintegy 1,8 millió tonna búzát és kukoricát használ fel, így a csökkenő baromfi termelés, kihat a gabona termékpályára is. A tervek szerint 40 milliárd forintért szándékoznak gabona tárolókat építeni, míg ha ennek egy részét a baromfi tenyésztőknek adnák, erre nem lenne szükség - mondta.
A külpiacon tapasztalható jelentős kínálat letöri az exportárakat is, így sok magyar vállalkozásnak már nem éri meg a kivitel, ez magyarázza, hogy a kivitel értéke dollárban, tavaly az előzetes számítások szerint mintegy 8 százalékkal esett vissza. A tavalyi export várhatóan 430 millió dollár körül alakul majd, és az ágazat összes árbevétele pedig előreláthatólag eléri a 220-230 milliárd forintot.
E tekintetben az egyik legsúlyosabb probléma, hogy az értékesítést nem tudják megfelelő marketingeszközökkel támogatni. A múlt évben az ágazat mintegy 100 millió forintot fordíthatott erre a célra, amiből mintegy 40 millió forint volt az állami támogatás, ám évi 300-500 millió forintra volna szükség.
Egyértelműen rossz évet zárt 2004-ben a baromfiágazat, a legnagyobb gond, hogy az árak nagyon alacsonyak. Példaként említette, hogy belföldön az egyik leginkább keresett termék, a csirkecomb ára 1998 óta lényegében változatlan, az átadási ár kilogrammonként 390-400 forint között mozog .
A belföldi fogyasztás mintegy 10 százalékkal emelkedett ugyan, ám ez az alacsony árak miatt nem tudta ellensúlyozni a kivitel visszaesését.
Az idei év kilátásait elemezve a terméktanács elnöke hangsúlyozta: igen sok függ attól, hogy az Európai Unió milyen feltételekkel engedi be piacára a dél-amerikai, elsősorban a brazil baromfitermékeket. Gondot jelent, hogy az euró két év alatt 45 százalékkal drágult a dollárral szemben, és a költségeket dollár alapon elszámoló dél-amerikai és ázsiai országok igen olcsón képesek Európába hozni termékeiket.
Szintén sújtja a magyar baromfiágazatot a forintnak az euróval szembeni csaknem 10 százalékos erősödése, és a mintegy 7 százalékos inflációs nyomás - mutatott rá a terméktanács elnöke.
MTI - fideszfrakcio.hu