Gyurcsányék leértékelték Magyarországot
Az elmúlt időszakban az Európai Unió illetve nemzetközi intézetek szinte hetente tettek közzé kedvezőtlen jelentést Magyarországgal kapcsolatban. Ezek a jelzések megerősítik azt, hogy az ország az újonnan csatlakozók élmezőnyéből sereghajtóvá csúszott vissza - hangsúlyozta Szájer József vasárnapi sajtótájékoztatóján.
Dátum: 2005-01-30 15:17:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=33440
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:14:23.236939, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A tájékoztatón Szájer József az Európai Bizottság ötéves programjáról, és az "Unió kormányának" 2003-2005 közötti időszak gazdasági célkitűzéseit elemző jelentéséről számolt be.
Az Európai Bizottság programja több ponton is egybeesik a Fidesz célkitűzéseivel - mondta el az európai néppárti politikus. A Fidesz teljes mértékben egyetért a Barroso vezette bizottság munkahelyteremtést középpontba állító terveivel, amelyek hosszú távon a teljes foglalkoztatottság elérését, a nemzeti kis- és középvállalkozások támogatását, ezek terheinek csökkentését tűzték ki célul. Ez nem pusztán gazdaságpolitikai, hanem szociálpolitikai cél is - szögezte le.
Minden héten egy intő a magyar gazdaságnak
Az Európai Néppárt frakciójának alelnöke emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban az Európai Unió vagy valamely más nemzetközi szinte hetente tett közzé kedvezőtlen jelentést Magyarországgal kapcsolatban. Ezek a jelzések - tette hozzá - megerősítik azt, hogy az ország az újonnan csatlakozók élmezőnyéből sereghajtóvá csúszott vissza. "Magyarország nem közeledett, hanem távolodott az euró-övezethez való csatlakozástól" - mondta. Mint utalt rá, a polgári kormányzás idején a közös valuta bevezetésének időpontja még 2007-2008-ra volt várható, most azonban egy jelentés szerint az ország a tizenegy jelentkezőből tizenegyedikként, az utolsó helyen áll a megfelelési kritériumok tekintetében.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az unió gazdasági- és pénzügyminisztereiből álló bizottsága egy úgynevezett "költségvetési deficit-eljárást" kezdeményez Magyarországgal szemben, amelynek eredményeként egy további jelentés készül az ország gazdasági helyzetéről. Ezeket egy egyeztetési folyamat követ majd az államháztartási hiány lefaragása érdekében. "Minden héten egy újabb intőt " kap a magyar gazdaságpolitika - fogalmazott. Mindez jelentős pluszkiadásokat jelent a magyar adófizetőknek, hiszen így a kormány által felvett hitelek is egyre drágábbak lesznek.
Költségvetési lyukak - tavalyi kifizetésekre váró gazdák
Az Európai Bizottság 2003-2005 közötti időszak gazdasági célkitűzéseit elemző jelentése szerint a tagállamok közül Magyarország és Görögország áll a legrosszabbul a költségvetési hiány terén. A dokumentum azt is kifogásolta, hogy Magyarországon a legdrágábbak a belföldi telefonhívások, és a kormányt az árszínvonal csökkentésére kérte. A bizottság jelentésében nagyobb fegyelmet vár el a gazdasági egyensúly tekintetében. Az a tény, hogy az országnak ennyi elmarasztalásban van része, komoly hátrányt okozhat a támogatási összegek elnyerésének területén is - fejtette ki a politikus.
Ahhoz, hogy az unió következő költségvetési időszakára vonatkozó Második Nemzeti Fejlesztési Tervből "ne legyen újra füstbe ment terv", ahhoz, le kell tudni hívni a támogatásokat, amiben Magyarország az utóbbi időben nem nagyon jeleskedett - jelentette ki. Rámutatott: az uniós pályázatok közül csak a kormány által benyújtottakat fizették ki, míg az egyéb pályázók nem jutottak hozzá pénzükhöz.
Szájer József bírálta a kormányt amiatt, mert azt hangoztatja, hogy a gazdák azért nem jutnak hozzá az uniós támogatásokhoz, mert túl sok igényt nyújtottak be. Emlékeztetett: a kormány 2002 decembere - a koppenhágai megállapodás - óta tudja, hogy melyik évben mekkora összeg jár a gazdáknak földalapú támogatás formájában. Ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy Szlovákiában már egy évvel ezelőtt megkapták azt a pénzt, amelyhez a gazdák jelentős része a mai napig nem jutott hozzá. "Valószínű, hogy itt költségvetési manipulációkkal él a kormány", illetve nem tudja betömni azt a lyukat a költségvetésben, amely az előcsatlakozási alapokhoz való hozzájutás megszűnésével és az első évi uniós hozzájárulások befizetésével keletkezett. Megemlítette továbbá, hogy a SAPARD-támogatások tekintetében Magyarország Romániával áll egy helyen az alapok kihasználása terén, míg Csehország ezek száz százalékát le tudta hívni.
A 2007-2013-as időszakban rendelkezésünkre álló 12-15 milliárd eurónyi támogatást akkor tudjuk igénybe venni, ha az unió célkitűzéseivel összhangban, saját szempontjainkat érvényesítve, szövetségeseket keresve dolgozunk - szögezte le. Hozzátette: sajnálattal látták az elmúlt fél évben, hogy a magyar kormány miniszterei és egyéb tisztségviselői "nem álltak a helyzet magaslatán" a magyar érdekek képviseletében. Ezt mutatta többek között Verespatak ügye is.
Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Fidesz a munkahelyteremtés ügyének fontosságát fogja hangsúlyozni a Második Fejlesztési Tervről szóló a csütörtöki négypárti tanácskozáson.
Forrás: Fidesz Webszerkesztőség
fideszfrakcio.hu