Mádl Ferenc interjút adott a La Vanguardía spanyol újságnak
Magyarország mind a 25 EU-tagállam tekintetében a munkaerő szabad áramlásának híve, és a tapasztalatok fényében nem tartja indokoltnak az új tagországokból érkező munkavállalók mozgásszabadságának az átmeneti időszakon túl történő korlátozását - hangoztatta Mádl Ferenc a La Vanguardía című spanyol újságnak adott, csütörtökön megjelent interjúban.
Dátum: 2005-02-03 19:45:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=33623
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:15:19.568141, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A Magyar Köztársaság elnöke rámutatott: a csatlakozást követő tapasztalatok és statisztikai adatok azt mutatják, hogy a magyar munkavállalók tömeges megjelenésétől érzett félelem megalapozatlannak bizonyult. A csatlakozást követően Magyarországról nem indult tömeges munkaerő-áramlás Spanyolországba sem. Az átmeneti időszak lehetőséget ad arra, hogy egy régi tagállam sajátmunkaerőpiacát védve korlátozza az új tagállamokból érkezők piacra jutását. "Mivel a Spanyolországban munkát vállaló magyarok számának a munkaerőpiacra gyakorolt hatása nem számottevő, ezért a munkaerőpiaci korlátozásoknak az átmeneti időszak első két événél további fenntartását nem tartjuk indokoltnak." - szögezte le Mádl Ferenc.
A továbbiakban emlékeztetett a 2004. novemberében tartott spanyol-magyar miniszterelnöki találkozóra, amelyen a felek javaslatot tettek a munkaerő szabad áramlásának lehetőségét áttekintő kétoldalú munkacsoport létrehozására. Ez kielégítő megoldást hozhat a fenti kérdésben - vélte az államfő.
A szomszédos országokban élő magyar kisebbségek magyar állampolgárságának kapcsán föltett kérdésre Mádl Ferenc elmondta: Magyarország 1920-ban, az I. világháború nyomán területének kétharmadát elveszítette, a békeszerződés nyomán a magyarok Európa legnagyobb nemzeti kisebbsége lettek. Magyarország hét szomszédja közül csak három tagja az EU-nak: Ausztria, Szlovénia és Szlovákia. Románia csatlakozása belátható időn belül megvalósulni látszik. Magyarország EU-tagsága lényegesen megnehezíti a rokoni és baráti kapcsolattartást, a kulturális igények kielégítését mindazon magyaroknak, akik nem EU-tagországban élnek. A kettős állampolgárság legfontosabb gyakorlati következménye a rokoni és kulturális kapcsolatok ápolását megkönnyítő határátlépés lenne. A kettős állampolgárság nem jelent határmódosítást, semmiképpen sem várható tömeges áttelepülés az állampolgárság kiterjesztésével - hangsúlyozta a köztársaság elnöke.
"A kettős állampolgárságnak a gyakorlati következményeken túlmutató legfontosabb üzenete az anyaország határain kívül élő magyarok számára: az együvé tartozás kifejezése. A határon túli magyar szervezetek a sikertelen népszavazás ellenére sem mondtak le a kettős állampolgárságról. A decemberi népszavazás lehetőséget adott volna egy erről folytatott vitára, ám erre a kampányhevületben nem volt esély. Kérésemre a magyar Országgyűlés is keresi a mindenki számára megnyugtató megoldást, s bizonyos vagyok benne, hogy a közeljövőben a kérdés nem kerül le a napirendről" - mondta végezetül Mádl Ferenc.
MTI - fideszfrakcio.hu