Utolsóként léphetünk az eurozónába

Nem az a baj, hogy a tervezettnél később, hanem, ha utolsóként, a környező országoktól lemaradva csatlakozunk az eurózónához - vélik az Index által megkérdezett gazdaságkutatók. A szakértők szerint még elképzelhető lenne a 2010-es céldátum tartása, nagyobb baj, hogy az elmúlt két évben elveszett a külföldi intézmények és elemzők bizalma a kitűzött célok megvalósítását illetően.

Dátum: 2005-02-11 13:09:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=33965
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:17:03.725211, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A visegrádi négyek közül Szlovákia és Lengyelország 2009-ben, Csehország és Magyarország 2010-ben tervezi csatlakozását a monetáris unióhoz, a visegrádiak céldátumait azonban Brüsszel és több független elemző is meglehetősen feszítettnek tartja. A csúszás így a szűken vett versenytársak mindegyikénél elképzelhető, de a tényleges belépés Magyarország esetében látszik a legtávolabbinak, a Deutsche Bank legutóbbi elemzése szerint mindenki beelőz minket.

A monetáris unióba való belépésnél egyértelműen az egyéni teljesítmények a meghatározóak, azaz nincs szó arról, hogy az euró bevezetésére egyes országcsoportokban körönként kerülne sor - hangsúlyozta az Indexnek Bartha Attila, a Kopint-Datorg tudományos főmunkatársa. Így elképzelhető, hogy Magyarország valóban utolsóként csatlakozik a régióból, ez azonban igen sok veszéllyel jár: a magyar gazdaság kicsi, a forint védtelen valuta, így amennyiben körülöttünk már mindenütt az euró a hivatalos fizetőeszköz, felerősödhetnek a külső hatások, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják az árfolyamot és a gazdasági mutatókat.

Magyarország számára két komoly hátránnyal járhat, ha csak a másik három közép-európai EU-tagország után lesz képes az eurózónába belépni - mondta az Indexnek Rácz Margit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Az egyik az, hogy a magyar cégeket fő uniós exportpiacaikon (Németország, Ausztria, Olaszország) akkor is árfolyamkockázat terheli, amikor közép-európai versenytársait már nem. A másik pedig az, hogy a nemzetközi hitelminősítők számára a későbbi csatlakozás egyet jelent azzal, hogy a fiskális- és monetáris politika Magyarországon nem elég eredményes, ami az ország leminősítését vonhatja maga után. Ugyanakkor amennyiben Magyarország utolsó marad, akkor az előbb említett hatások összességében azzal a veszéllyel járnak, hogy a már elért, az eurózónához való csatlakozás feltételeként szolgáló gazdasági adatok visszaromlanak, és így még tovább csúszhat a csatlakozás.

Az Index által megkérdezett szakértők egyetértettek abban: bár a figyelembe veendő mutatóink a legrosszabbak közé tartoznak az újonnan csatlakozott uniós országok között, pusztán azokat nézve nem rossz a magyar gazdaság helyzete, az államadóság alakulását leszámítva a tendenciák is kedvezőek. Így megfelelő gazdaságpolitikai intézkedéssekkel lehetséges lenne a 2010-es céldátum tartása. A probléma sokkal inkább az, hogy az elmúlt két évben a kormány többször is túlígérte magát, és végül nem tudta teljesíteni a kitűzött gazdaságpolitikai célokat.

A teljes cikk és a Magyarország teljesítményét bemutató táblázatok olvashatóak a Index honlapján

index.hu - fideszfrakcio.hu