A Környezettudományi Központ közleményt adott ki a kormány adósság átvállalásáról
A közlemény szerint a kormány a hozzá közelálló gazdasági szervezetek hitelrendezését szolgálja az elemi károk okozta nehézségek áthidalására biztosított támogatások kiutalásával.
Dátum: 2002-08-08 14:45:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=3146
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:39:21.337962, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A 2002. augusztus 6-án nyilvánosságra hozott határozat szerint a kormány "az elemi károk okozta nehézségek áthidalására 72,5 milliárd forintot átvállal a mezőgazdasági termelők által felvett hitelek egy részének törlesztésére és bizonyos esetekben jövedelem kiesés pótlására". Majd egy nappal újabb közlemény azt tartalmazta, hogy az ágazat újabb 5,7 milliárd forinthoz jutott a költségvetési tartalékból az "agrártermékek legégetőbb gondjainak megoldásához és a géptámogatások finanszírozásához". (Úgy tűnik, mintha az 5,7 milliárdos támogatás irányulna az elemi károk okozta nehézségek áthidalására.)
A 72,5 milliárdról szóló tájékoztatón azonban nem hangzott el az, hogy a kormány ezt miből finanszírozza. Feltehetően azért nem, mert az adott összegre nincs költségvetési fedezet. Túlköltekezés esetén a kormány is csak azt teheti, mint bármely más szervezet, vagy magánszemély, hitelt vesz fel, vagyis ezzel megnöveli az egyébként sem kevés államadósságot.
A tájékoztató arról sem szólt, hogy a kormány előzetesen tisztázta-e azt, hogy ez a többlettámogatás összhangban van-e nemzetközi egyezményekkel, nevezetesen a GATT-megállapodással. A GATT-megállapodás ugyanis előírja az egyezményhez csatlakozó országok, így Magyarország számára is a mezőgazdasági támogatások csökkentését, illetve a megállapodás 2. melléklete meghatározza azoknak a támogatásoknak a körét, amelyek mentesülhetnek a csökkentési kötelezettség alól.
A mentesítési jogosultság itt gyakorlatilag két esetben állhat fenn: vagy a jövedelem, vagy a terméshozam az előző három, vagy öt évhez képest több, mint 30 százalékkal csökkent. Azonban Magyarország esetében erről általánosságban szó sincs. Amennyiben viszont ez a mentesség általában nem áll fenn, akkor ezt a támogatást csak más támogatások, illetve más termelői kör rovására lehet adni. Ez a hivatalos megnyilatkozások ellenére már durván sérti a szektorsemlegesség eddig többé-kevésbé érvényesülő elvét.
Nem kétséges, hogy a jóváhagyott támogatási összeg zöme a jelenlegi kormányhoz közelálló, gazdasági szervezetek olyan hitelterheinek "rendezését" szolgálja, amely nem elemi kár, vagy valami más rendkívüli ok miatt keletkezett, hanem azért, mert évek óta önhibájukból veszteségesen gazdálkodnak. (Azt, hogy itt önhibáról van szó, az bizonyítja, hogy a náluknál alacsonyabb támogatási színvonalban részesülő árutermelő egyéni gazdák jövedelmező gazdálkodásra képesek.)
A kormány óriási politikai kockázatot vállal, amikor ennek a gazdálkodói körnek a rendkívüli támogatását az államadósság terheinek növelése, a szektorsemlegesség elvének durva megsértése, a közvélemény megtévesztése és esetleg még nemzetközi hitelrontás árán is keresztül viszi - írja sajtóközleményében Dr. Laczó Ferenc a Környezettudományi Központ program-vezetője.
OS - fidesz.hu
A 2002. augusztus 6-án nyilvánosságra hozott határozat szerint a kormány "az elemi károk okozta nehézségek áthidalására 72,5 milliárd forintot átvállal a mezőgazdasági termelők által felvett hitelek egy részének törlesztésére és bizonyos esetekben jövedelem kiesés pótlására". Majd egy nappal újabb közlemény azt tartalmazta, hogy az ágazat újabb 5,7 milliárd forinthoz jutott a költségvetési tartalékból az "agrártermékek legégetőbb gondjainak megoldásához és a géptámogatások finanszírozásához". (Úgy tűnik, mintha az 5,7 milliárdos támogatás irányulna az elemi károk okozta nehézségek áthidalására.)
A 72,5 milliárdról szóló tájékoztatón azonban nem hangzott el az, hogy a kormány ezt miből finanszírozza. Feltehetően azért nem, mert az adott összegre nincs költségvetési fedezet. Túlköltekezés esetén a kormány is csak azt teheti, mint bármely más szervezet, vagy magánszemély, hitelt vesz fel, vagyis ezzel megnöveli az egyébként sem kevés államadósságot.
A tájékoztató arról sem szólt, hogy a kormány előzetesen tisztázta-e azt, hogy ez a többlettámogatás összhangban van-e nemzetközi egyezményekkel, nevezetesen a GATT-megállapodással. A GATT-megállapodás ugyanis előírja az egyezményhez csatlakozó országok, így Magyarország számára is a mezőgazdasági támogatások csökkentését, illetve a megállapodás 2. melléklete meghatározza azoknak a támogatásoknak a körét, amelyek mentesülhetnek a csökkentési kötelezettség alól.
A mentesítési jogosultság itt gyakorlatilag két esetben állhat fenn: vagy a jövedelem, vagy a terméshozam az előző három, vagy öt évhez képest több, mint 30 százalékkal csökkent. Azonban Magyarország esetében erről általánosságban szó sincs. Amennyiben viszont ez a mentesség általában nem áll fenn, akkor ezt a támogatást csak más támogatások, illetve más termelői kör rovására lehet adni. Ez a hivatalos megnyilatkozások ellenére már durván sérti a szektorsemlegesség eddig többé-kevésbé érvényesülő elvét.
Nem kétséges, hogy a jóváhagyott támogatási összeg zöme a jelenlegi kormányhoz közelálló, gazdasági szervezetek olyan hitelterheinek "rendezését" szolgálja, amely nem elemi kár, vagy valami más rendkívüli ok miatt keletkezett, hanem azért, mert évek óta önhibájukból veszteségesen gazdálkodnak. (Azt, hogy itt önhibáról van szó, az bizonyítja, hogy a náluknál alacsonyabb támogatási színvonalban részesülő árutermelő egyéni gazdák jövedelmező gazdálkodásra képesek.)
A kormány óriási politikai kockázatot vállal, amikor ennek a gazdálkodói körnek a rendkívüli támogatását az államadósság terheinek növelése, a szektorsemlegesség elvének durva megsértése, a közvélemény megtévesztése és esetleg még nemzetközi hitelrontás árán is keresztül viszi - írja sajtóközleményében Dr. Laczó Ferenc a Környezettudományi Központ program-vezetője.
OS - fidesz.hu