Gálszécsy szerint nem autentikus az ügynöklista

Az Antall-kormány titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterének több ügynöklistáról is tudomása volt 1990-ben és a 90-es évek elején; Gálszécsy András erről hétfőn nyilatkozott az MTI-nek.

Dátum: 2005-02-28 13:09:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=34682
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:23:44.468007, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A volt titokminiszter azt is elmondta: beosztásából adódóan a 43 fős listától kezdve a száz fősig többféle anyag megfordult a kezében.

"Volt olyan, amin csak munkásőrök voltak (...) és voltak mindenféle ügynökök, országgyűlési képviselők is rajtuk" - közölte.

Beszámolója szerint annak idején egyik listával sem foglalkozott. "Egyrészt nem az volt a dolgom, másrészt nem éreztem egyiket sem autentikusnak" - mondta Gálszécsy András, hozzátéve, hogy a hét végén a világhálóra felkerült, 219 nevet tartalmazó állítólagos "ügynöklistát" sem érzi "autentikusnak".

A hét végén napvilágot látott dokumentum publikálója azt állítja, hiteles forrásból jutott a csoportokra osztott névsorhoz, amely véleménye szerint "több mint valószínű", hogy azonos a Németh Miklós leköszönő kormányfő által készíttetett és a hivatalba lépő Antall Józsefnek átadott ügynöklistákkal, illetve annak a "nyers változata".

Az Antall-kormány volt minisztere szerint csak akkor derül ki, hogy az eddig nyilvánosságra hozott listákból kiknek a neve szerepel a Történeti Levéltár által a honlapra feltett különböző anyagokon is, ha megvalósul az MSZP által az Országgyűlésnek benyújtott az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról szóló törvény, s feldolgozzák a hírszerzők, elhárítók anyagát.

Gálszécsy András szerint addig a listákat "gyanúsításként" lehet kezelni.

"Ha valaki azt mondja, hogy igen, én az voltam, az más dolog, aki viszont azt mondja, hogy nem igaz, a lista miatt nem lehet kizárólagosan ráfogni" - hangsúlyozta.

Az egykori miniszter emellett aggályosnak nevezte viszont, hogy az elfogadásra váró törvény "konzekvensen összekeveri" a "hivatásos hírszerzést, a kémelhárító tiszteket" a "spiclikkel".

"A kettő teljesen más módszer, az egyikre minden országnak szüksége van, a másikra pedig demokratikus jogállamban nincs szükség" - mutatott rá. Ezért javaslata szerint a törvényben el kellene különíteni a III/III-okat a hírszerzőktől és a kémelhárítóktól.

A volt tárca nélküli miniszter - nyilatkozata szerint - "teljesen fölöslegesnek, politikai indíttatású, szomorújátéknak" tartja, "hogy egy alkotmánymódosítással több százezer ember nevét 800 ezer ív papíron feltegyenek a világhálóra".

MTI - fideszfrakcio.hu