Létükért küzdenek a kisiskolák

Azt mondják, egy településnek megszűnik, de legalábbis megkérdőjeleződik a létjogosultsága, ha nincs iskolája. A kisközségek vezetőinek többsége ezért próbál meg foggal-körömmel harcolni az oktatási intézmény létéért. A Békés Megyei Hírlap munkatársai Örménykúton, Geszten és Gerendáson néztek körül e tekintetben.

Dátum: 2005-03-01 13:58:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=34747
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:24:03.867464, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az ötszáz lakosú Örménykút számára a legnagyobb gondot nem is annyira az iskoláskorú gyermekek alacsony száma, mint inkább a szomszédos nagyobb települések elszívó hatása jelenti. Jelenleg ugyanis összesen 58 ilyen korú gyermek van, közülük azonban csupán 24-en tanulnak a hunyai önkormányzattal társulásban működtetett Hunya-Örménykút Általános Iskolája és Óvodája intézményében, a többiek elsősorban Szarvason, illetve Kondoroson járnak iskolába. A társulásban működtetett intézmény keretében a 15 felső tagozatos diákot naponta iskolabusszal hordják át Hunyára, ennek költségeit (éves szinten mintegy 600 ezer forint) az örménykúti önkormányzat fedezi. Az alsó tagozat Örménykúton működik, melyben két összevont osztályban mindössze kilenc kisgyerek tanul. Elsős egyáltalán nincs, a második, harmadik és negyedik évfolyamon egyaránt három-három diák van.

Szakács Jánosné polgármester elmondta, hogy az állami finanszírozás elégtelensége miatt 2001-ben kényszerültek arra, hogy társulásban működtessék iskolájukat. Tavaly a normatíván felül 3,2 millió forintot kellett az önkormányzatnak a költségekhez hozzátennie, idén pedig a július 31-éig tartó időszakban 3,6 millió forinttal számolnak.

Ősztől jelentős változás következik be az örménykúti diákok életében, ugyanis a továbbiakban nem Hunyára, hanem a csabacsüdi Trefort Ágoston Általános Iskolába járnak majd át a felső tagozatosok. A változtatás okaként Szakács Jánosné a kistérségi hovatartozásban bekövetkezett módosulást jelölte meg, Hunya ugyanis ma már nem a szarvasi, hanem a békési kistérséghez tartozik. Az általános iskolások létszáma egyébként hosszú évek óta hasonló számokat mutat a kisközségben, némi bizakodásra ad azonban okot, hogy az utóbbi két esztendőben megnőtt a születések száma. A polgármester hozzátette: bár szeptembertől az alsó tagozatosok száma hétre csökken, mindaddig ragaszkodnak ahhoz, hogy ők saját falujukban tanuljanak, amíg az élet, a rosszabbodó feltételek rá nem kényszerítik őket arra, hogy a kicsiket is más településre hordják.

A normatíván felül jelentős többletterhet ró a kistelepülési önkormányzatok, így Geszt nyakába is az általános iskola fenntartása. A határ menti zsáktelepülésen a közoktatási törvény mellékletében meghatározott gyermeklétszám biztosítása egyelőre nem okoz fejfájást, s előreláthatólag ezzel a jövőben sem lesz gond. Idén is 18 első osztályos tanuló ült be a ma iskolaként funkcionáló Tisza-kastély, az Arany János nevét viselő alma mater padjaiba, s a szükséges gyermeklétszám jövőre is biztosított.

- A központi költségvetésből juttatott 33 millió forint normatíva pusztán a pedagógusok bérét fedezi, s az önkormányzatnak idén - az alapfokú oktatási intézmény működését biztosítandó, 15 millió forinttal kell beszálljon - tájékoztatta lapunkat Fábián Zsuzsanna, Geszt polgármestere. A település idei költségvetési rendeletében 19 millió 749 ezer forint működési jellegű forráshiány szerepel, s ennek java része az alapfokú oktatási intézmény "kontójára" írható. Igaz, a feltűnően magas különbség a normatíva és a ténylegesen szükséges források között részint az iskola elhelyezéséből ered.

A valaha szebb napokat látott, két miniszterelnök otthonául is szolgált kastélyépület fűtése, világítása, iskolaként való működtetése egyáltalán nem gazdaságos, ám egyelőre remény sincs alternatív megoldásra.

- Ijesztő a létszámfogyás iskolánkban. Harminc éve még 300 gyermek tanult nálunk, a 2004/2005-ös tanévet pedig 91 diák kezdte el Gerendáson. Tavaly még 100 fölött volt a létszámunk, sajnos ez az elköltözések, az átiratkozások miatt tovább csökkent. Hátborzongató a tendencia. Ennek ellenére a településen az az állásfoglalás született, hogy a magunk akaratából nem szüntetjük meg a kis létszámú intézményt - nyilatkozta Kis Dénesné, a helyi ÁMK igazgatója. Gerendáson nyolc tanulócsoport működik és egy napközis. Az idén 11 elsős ült az iskolapadba, jövőre tíznél is kevesebb kisdiák kezdi meg tanulmányait.

Jobban érvényesül az egyéni bánásmód elve

- Sértő, amikor azt hallom, hogy a kistelepüléseken baj van az értő olvasással, vagy egyéb negatív minősítéseket tapasztalok. Nálunk éppen olyan jó, képzett pedagógusi gárda dolgozik, mint a nagyvárosok iskoláiban. A kis létszám miatt az egyéni bánásmód elvét hatékonyabban tudják érvényre juttatni. A felszereltségünkkel sincs baj! Sőt! A túlélésünkért a minimális közalkalmazotti létszámot tartjuk, jelenleg 9 nevelőnk, egy adminisztrátorunk és két takarítónk van. 2005-ben 45 millió forintból gazdálkodhatunk, az ÁMK-n belül inkább az iskolai feladatok megoldását erősítjük - mondta Kis Dénesné, a gerendási ÁMK igazgatója.

Forrás: Békés Megyei Hírlap