Péterfalvi szerint büntető és polgári jogi aggályokat vet fel az ügynöklista nyilvánosságra hozatala

Az adatvédelmi biztos továbbra is fenntartja azt az álláspontját, amely szerint a 219 nevet tartalmazó állítólagos "ügynöklista" nyilvánosságra hozatala büntetőjogi és polgári jogi aggályokat egyaránt felvet. Erről Péterfalvi Attila beszélt egy szerda reggeli televíziós műsorban.

Dátum: 2005-03-02 09:37:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=34777
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:24:13.123821, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az adatvédelmi és a nemzetbiztonsági szolgálatok történeti levéltáráról szóló törvény szerint egyedül a közszereplők kategóriája az, ahol nyilvánosságra lehet ilyen adatokat hozni - mondta Péterfalvi Attila a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában.

Emlékeztetett, a jelenlegi szabályok szerint először meg kell kérdezni az illetőt, hogy közszereplőnek tartja-e magát, és csak utána lehet a levéltárhoz fordulni, ahonnan megkapja az anyagokat.

Az adatvédelmi biztos számára a sok tiltakozásból egyértelmű, hogy jelen esetben nem történt meg előzetesen a közszereplői minősítés elismertetése. Az adatkezelőt nem mentesíti, az sem, hogy a parlament előtt van jelenleg egy törvénytervezet - tette hozzá.

A biztos elmondta: az adatvédelmi törvénynek van egy olyan rendelkezése, hogy az adatoknak pontosnak, időszerűnek kell lenniük.

A vonatkozó jogszabályok szerint a szolgálatoknak is több fajtája volt - hivatásos, hálózati személyként, operatív kapcsolatként lehetett működni. Ebből a listából semmi nem derül ki, az sem, hogy melyik ügyosztálynak dolgoztak - mondta.

Péterfalvi Attila a riporter felvetésére, hogy az MSZP alkotmányban nyilvánítaná közérdekűvé a nem közszereplők állambiztonsági adatait, megismételte: ezzel kapcsolatban változatlanul fenntartja aggályát. Olyan alkotmányos alapjogról és a jogállamiság olyan vívmányáról van szó, amelyet ilyen meghatározott és alkotmányosan igazolható cél nélkül több százezer embernél megvonni nem látja igazolhatóan - hangsúlyozta.

Kérdésre válaszolva elmondta: a munkatársaitól hallott arról, hogy a Political Capital intézet szerdán délelőtt hozzá fordul egy újabb lista ügyében, de közölte, hogy ennél többet nem tud az ügyről mondani.

A Political Capital hétfőn közölte az MTI-vel, hogy egy több mint ezer nevet tartalmazó, történészek, jelenkor-kutatók által összeállított listával és egy beadvánnyal fordul az adatvédelmi biztoshoz annak érdekében, hogy állásfoglalását kérje az adatok nyilvánossá tételének lehetőségéről. Az intézet azt kéri az adatvédelmi biztostól, hogy állapítsa meg: a nevek publikálása jogszerű, eleget tesz-e a törvényi előírásoknak. Az intézet beadványában hivatkozik az adatvédelmi törvényre, amely szerint van jogszerű módja az adatok nyilvánosságra hozatalának abban az esetben is, ha az érintett ehhez nem adta előzetesen önkéntes hozzájárulását.

Péterfalvi Attila szerdai nyilatkozatában megjegyezte: nemzetközi vonatkozásban nem egyértelmű a listák jogi megítélése. Hozzátette: a német törvény alapján nincs listázásra lehetőség és a lengyeleknél is büntetőeljárás indul egy olyan esetben, amikor egy újságíró több mint 200 ezer nevet feltett az internetre.

A hét végén egy anonim, ingyenes tárhelyen megjelent egy 219 nevet tartalmazó lista, amelynek publikálója azt állítja, hiteles forrásból jutott a névsorhoz, amely véleménye szerint "több mint valószínű", hogy azonos a Németh Miklós leköszönő miniszterelnök által készíttetett és a hivatalba lépő Antall Józsefnek átadott ügynöklistákkal, illetve annak a "nyers változata". A 17 lapból álló lista a rendszerváltás előtt az országos sajtó, a kulturális és a művészeti élet, a helyi lapkiadás területén dolgozókból, a pártok és politikai szervezetek és a történelmi egyházak képviselőinek köréből áll.

MTI - fideszfrakcio.hu