A litván elnök nem vesz részt a győzelem napi moszkvai ünnepségeken

Valdas Adamkus litván elnök észt kollégájához hasonlóan nem vesz részt a II. világháború európai befejezésének 60. évfordulója alkalmából május 9-én Moszkvában rendezendő nagyszabású jubileumi ünnepségeken.

Dátum: 2005-03-07 17:25:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=35031
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:26:31.205444, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A litván elnök hétfői vilniusi sajtóértekezletén elhatározásának mozgatórugóit ismertetve elmondta: a litván nép fájdalmas történelmére való tekintettel döntött úgy, hogy nem utazik el az orosz fővárosba. Közölte, hogy döntését a kormánnyal és a parlamenttel lezajlott konzultációk után hozta meg. "Elismerjük a fasizmus felett aratott győzelem történelmi jelentőségét, és őszintén örülünk a nácizmus vereségének" - mondta, hozzáfűzve: "A háború hőseiről itt, Litvániában emlékezünk meg, és őszintén remélem, hogy az orosz nép megérti döntésem" - hangoztatta. A három balti köztársaság - Észtország, Lettország és Litvánia - államfőit Vlagyimir Putyin orosz elnök hívta meg a moszkvai ünnepségekre.

Arnold Rüütel észt államfő hétfőn - szóvivője útján - már korábban bejelentette, hogy távolmarad az orosz fővárosban rendezendő ünnepségektől. Lettország államfője, Vaira Vike-Freiberga januárban viszont jelezte, hogy eleget tesz Putyin meghívásának, bár megjegyezte: amíg május 9-én Európa nagy részén a náci megszállás alól történt felszabadulást ünnepelték, ugyanehhez a dátumhoz köthető a Baltikum évtizedeken át tartó orosz megszállásának kezdete is.

A három balti állam lakossága és politikai elitje megosztott abban a kérdésben, hogy vezetőiknek részt kell-e venniük a 60. évforduló ünnepségein Oroszországban, amely soha nem ismerte el felelősségét a Baltikum öt évtizeden át tartó megszállásában. A szovjet hadsereg 1940 júniusában annektálta Lettországot, Észtországot és Litvániát, egy évvel később azonban a hitleri Németország erői kiszorították a Baltikumból a Vörös Hadsereget, amely 1944-ben foglalta vissza a három országot, a Szovjetunió köztársaságaivá téve őket.

Az orosz-baltikumi kapcsolatok feszültek, amióta a Szovjetunió 1991-es felbomlása nyomán Lettország, Észtország és Litvánia visszanyerte függetlenségét. Moszkva rendszeresen azzal vádolja Lettországot és Észtországot, hogy jogfosztottságban tartja jelentős orosz ajkú kisebbségét, míg a baltiak erőszakos fellépéssel vádolják az orosz felet.

MTI - fideszfrakcio.hu