Keresletszűkítő fiskális politikára van szükség

A fiskális politika elsősorban a fenntartható gazdasági növekedés érdekében középtávon semleges, némileg keresletszűkítő hatást kíván elérni - derül ki az európai uniós csatlakozást elősegítő középtávú, 2002-2005 közötti időszakra vonatkozó gazdaságpolitikai programból.

Dátum: 2002-08-11 12:05:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=3222
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:39:44.567610, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A program szerint a fiskális politika fő törekvése, hogy mérsékelje az államháztartás forráslekötő hatását a makrogazdasági stabilitás fenntartása, a dezinfláció alátámasztása érdekében.

Az államháztartás hiánya az idén várhatóan eléri a bruttó hazai termék (GDP) 5,5-6 százalékát, míg 2001-ben 4,1 százalék, 2000-ben pedig 3 százalék volt.

Jövőre és 2004-ben a GDP 1,5-1,5 százalékával kell csökkenteni az államháztartás finanszírozási igényét, majd a későbbiekben fokozatos, évi mintegy 0,5 százalékpontos további javulásra van szükség.

Az államháztartás hiányát a középtávú gazdaságstratégia 2005-re a maastrichti kritériumot is kielégítő szintre, a GDP 2,5 százalékára mérsékli, mivel Magyarország elkötelezett és érdekelt abban, hogy csatlakozzon az euróövezethez.

Becslések szerint az euró bevezetésének számszerűsíthető haszna Magyarországon jelentős mértékben meghaladja a költségeket. Ez hosszabb távon a növekedési ütem 0,6-0,9 százalékpontos emelkedését eredményezi.

A dokumentum szerint, ha Magyarország belép az európai árfolyam-mechanizmusba, vélhetően lényegében nem kell megváltoztatni a magyar árfolyam-politika kereteit, mivel azok már ERM II kompatibilisek. Harmonizálnak egyrészt azért, mert a középárfolyam 100 százalékban az euróhoz van rögzítve, másrészt pedig az árfolyam-ingadozási sáv szélessége megfelel az ERM II normál ingadozási sávjának.

A módosult monetáris politikának megfelelően a kötelező tartalékráta mértéke ez év augusztus elsejétől 5 százalékra csökkent, szeptembertől további 100 bázisponttal 200 bázispontra szűkül a kamatfolyosó. A jegybank pedig vizsgálja az aktív oldali szabályozásra való áttérés lehetőségét, amelyre a likviditás alakulásától függően már a jövő évben sor kerülhet.

A kormány programja szerint a gazdaságpolitikai eszközök összehangolt alkalmazásával és a monetáris politika támogatásával elérhető az infláció folyamatos mérséklődése.

A számítások szerint az éves átlagos infláció jövőre 5 százalék, az egy évre visszatekintő pedig jövő decemberben 4,5 százalék lesz, 2004-től évente átlagosan egy százalékpontos fogyasztóiárindex-csökkenéssel számolnak. Így 2005-ben az éves átlagos infláció 3 százalékra, a december/decemberi pedig 2,5 százalékra szorulhat vissza.

Az előrejelzés a makropályában megjelölt paraméterekre épül: dinamikus gazdasági növekedés, évi 3-4 százalékos reálbér-reáljövedelem emelkedés mellett folyamatos lesz a fogyasztás növekedése.

A közvetett adóknál számottevőbb változtatásra nem kerül sor, a keresetek átlagos terhelésének csökkentése a bruttó keresetek dinamikáját fékezve mérsékli a költséginflációt.

Az uniós jogharmonizációval összefüggő adózási intézkedések többsége a csatlakozásig lezajlik, így azt követően újabb jelentős áremelkedésre nem kell számítani a hatósági áraknál sem.

A program szerint még ebben az évben várható a gázellátásról szóló törvény elfogadása, és így 2003 közepétől a részleges piacnyitás. Az ehhez kapcsolódó érvényesülő elvek: a nagyfogyasztói körben a forrás szabad megválasztása, hozzáférés a hálózatokhoz, védelem a lakossági, illetve az úgynevezett nem feljogosított fogyasztói körben.

MTI - fidesz.hu