A szocialista polgármester a munkanélküliség csökkenésétől tart
Miközben fogy a lakosság Szentesen, nő a munkanélküliek aránya; ez elgondolkodtató tendencia - hangzott el a szentesi képviselő-testület ülésén nemrég. Szirbik Imre MSZP-s városvezető szerint viszont, ha csökken a munkanélküliség, pályázati lehetőségektől eshet el a város.
Dátum: 2005-03-16 12:44:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=35341
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:29:05.981431, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A költségvetés tárgyalásakor került terítékre Szentes város fejlődése a munkanélküliség és a lakosság számának fényében. A polgári összefogás frakcióvezetője, Halmai László statisztikai adatokra hivatkozva mondta, hogy miközben a lakosság száma csökken, a munkanélküliség aránya nő a városban. Információi szerint Szentesnek és térségének lakossága az elmúlt három évtizedben húsz százalékkal csökkent, a munkanélküliség aránya pedig nőtt, most 10,6 százalékot mutat. A jobboldali képviselő szerint nem csak amiatt fogy a város, hogy többen halnak meg, mint ahányan születnek: jelentős az elvándorlás, különösen a fiatal diplomások körében.
Az ülésen a polgármester reagálásában valóban megfogalmazta azt is, hogy Szentesnek igazából nem érdeke a munkanélküliség csökkentése, hiszen akkor nem felel meg a hátrányos helyzetű kistérségekkel szemben támasztott követelményeknek, így akár több százmillió forint pályázati pénztől eshet el. Halmai élesen elítélte ezt a megközelítési módot. Lapunknak nyilatkozva hozzátette: szerinte szűk látókörű a polgármester hozzáállása, hiszen várospolitikai szempontból egyedül a teljes foglalkoztatás az elfogadható cél, megnyugtató jövedelemmel. Halmai elfogadná a szentesi folyamatot, ha országosan általános jelenségről lenne szó, de példái szerint Szarvas vagy Mórahalom lakosainak száma nő, és a foglalkoztatottak aránya is kedvezőbb ezeken a településeken. A legnagyobb bajok közé sorolta, hogy a pályakezdő diplomások nem szülővárosukban keresnek és találnak állást maguknak.
Szirbik Imre szerint összefüggésében érdemes csak megvizsgálni a témakört. A város első embere a Délmagyarországnak nyilatkozva elmondta: a területfejlesztési alapokra való pályázás lehetősége tíz mutató alapján adott - vagy nem adott - egy város számára. Az infrastruktúrára vonatkozó adatok mellett három gazdasági mutatót vizsgálnak az ítészek, ezek közül kettőt - a személyi jövedelemadót és GDP-t - semmi módon nem tud befolyásolni az önkormányzat. A harmadik a munkanélküliség: nemcsak a ruhagyár és a Termál szövetkezet megszűnése miatt emelkedett a mutató, hanem azért is, mert a környező városokhoz képest - az önkormányzat törekvésének köszönhetően - valós adatok alapján nőtt a regisztráltak száma. Szirbik szavai szerint minden pályázati kiírásnál őrült lobbit kell bevetni, hogy Szentesnek esélye legyen a lehetőségre és a sikerre a közcélok érdekében. A foglalkoztató cégekkel való tárgyalásai során kiderült: több szakma képviselői hiányoznak a szentesi munkaerőpiacról. Közel négyszázan naponta több mint fél órát utaznak más településekről szentesi munkahelyükre.
Pályakezdők hátrányban
A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ adatai szerint Szentesen és térségében 2001-ben 808 regisztrált munkanélküli volt, ám 2004-re ez a szám 1255-re emelkedett. A térségben jelenleg 1919 ember nem talál munkát - bár ez az adat kedvező az 1993-ban mutatott csúcshoz képest: akkor 2916-an voltak állás nélkül a városban és a kistérségben összesen. A ráta 2003-ban 8,6 százalékos volt, az elmúlt év végi mutató szerint 10,5 százalék. Legnehezebb helyzetben a húsz-huszonnégy éves pályakezdők vannak, 2003-ban közülük 138-an, 2004-ben 163-an kerestek foglalkoztatást. A Központi Statisztikai Hivatal által közölt adatok szerint 1994-ben 31 ezer 975 lakos élt Szentesen, míg a 2003-as év végi adatok szerint 30 ezer 650.
Forrás: www.delmagyar.hu, 2005. március 16.
fideszfrakcio.hu