Titkos ukrán exportok
Az ukrán főügyész beismerte, hogy Ukrajna manőverező robotrepülőgépeket exportált Iránba és Kínába, közölte ugyanakkor, hogy nukleáris robbanófejeket nem adott át a két országnak. Az ukrán főügyészség később pontosította vezetője nyilatkozatát, mondván, hogy nem állami exportról van szó, hanem illegális fegyverkereskedelemről.
Dátum: 2005-03-18 20:20:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=35474
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:29:45.844610, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Szvjatoszlav Piszkun ukrán főügyész a Financial Times brit üzleti napilapnak azt mondta, hogy Ukrajna még 2001-ben 12 darab X-55-ös - más kódrendszer alapján H-55-ös vagy ASZ-15-ös - rakétát exportált Iránnak, és hatot Kínának. A főügyész szerint az exportot gyaníthatóan két orosz üzletember szervezte; egyiküket, Oleg Orlovot tavaly júliusban őrizetbe vették Prágában ukrán körözés alapján. Piszkun pénteken megjelent nyilatkozata az első hivatalos beismerése a rakéták iráni és kínai exportjának, amelyről először a múlt hónapban beszélt Hrihorij Omelcsenko, az ukrán parlament szervezett bűnözés elleni harc ügyeiben illetékes bizottságának elnöke - jelentette Kertész Róbert, az MTI londoni tudósítója. Omelcsenko azt állítja, hogy Oleg Orlov orosz üzletember és ukrajnai partnere, bizonyos E. V. Silenko Oroszország állami fegyverkereskedelmi vállalatával és a fegyverexporttal foglalkozó ukrán állami cég, az Ukrszpecekszport leányvállalatával, a Progresszel együtt hamis szerződés és végfelhasználói tanúsítványok felhasználásával exportált húsz darab X-55-ös rakétát 2000-ben. Ukrajnának a Szovjetunió felbomlása idején mintegy ezer ilyen rakétája volt; ezek felét vissza kellett volna szolgáltatnia Oroszországnak, másik felét pedig az Egyesült Államok által fizetett leszerelési program keretében meg kellett volna semmisítenie. Az X-55-ös hatósugara háromezer kilométer, elégséges ahhoz, hogy Japánt az ázsiai kontinens belsejéből, illetve Izraelt iráni területről el lehessen érni velük. A főügyész szerint a rakétákat nem a hozzájuk való atomtöltetekkel adták el, Japánt és az Egyesült Államokat azonban aggasztja, hogy az egykori Szovjetunió nukleáris arzenáljának technológiája a jelek szerint "komoly mértékben szivárog" - írta a Financial Times. Japán elsősorban attól tart, hogy atomcsapás érheti, ha az ukrán rakéták észak-koreai kezekbe kerülnek - áll a brit lapban, amelynek az ukrán főügyész azt mondta: megérti azt a japán aggályt, hogy a Kínának eladott rakéták esetleg Észak-Koreába kerülhettek, de szerinte nincs alapja e feltételezésnek. Az ukrajnai főügyészség közleményben erősítette meg és egyúttal pontosította a Financial Timesban megjelent információkat. Ebben leszögezte, hogy nem az ukrán állam adott el manőverező robotrepülőgépeket Iránnak és Kínának, hanem illegális fegyverkereskedelem révén csempészték ki az országból a rakétákat. "Ebben a nyilatkozatban (amelyet Szvjatoszlav Piszkun ukrán főügyész adott a brit lapnak) nem rakéták állami exportjáról volt szó, hanem inkább csempészetről, amelynek ügyében az SZBU (Ukrán Biztonsági Szolgálat) bűnügyi nyomozást kezdett az Ukraviazakaz vállalat igazgatója, M. Jevdokimov ellen" - áll a főügyészség közleményében. Az ügyben érintett személyeket a kijevi fellebbviteli bíróság vonja felelősségre. A zárt ajtók mögött, titokban folyó per még Leonyid Kucsma elnöksége idején tavaly augusztus 3-án indult el. Egy neve elhallgatását kérő ukrán titkosszolgálati tiszt elmondta, hogy a több mint egy éve indult nyomozás során három embert tartóztattak le és másik három ellen vádat emeltek tavaly az illegális fegyverkereskedelemmel összefüggésben.
MTI - fideszfrakcio.hu