Kapós a magyar bárányhús Európában
Magyarországról a húsvéti ünnepek előtt több ezer bárány indul útnak Európába, elsősorban Olaszországba. A bárányhús export azonban nem feltétlenül biztos üzlet, az unióba irányuló bárányexport három évvel ezelőtti felszabadításának köszönhetően a magyar juhtenyésztők kénytelenek szembenézni a jóval olcsóbb román konkurenciával. A bárányexport ezen kívül folyamatos céltáblája az állatvédőknek is: a szállítás során ugyanis rendszeresen elhull az állatok egy része a nem megfelelő szállítási körülmények miatt.
Dátum: 2005-03-21 18:37:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=35578
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:30:18.063841, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Hazánkban az egy főre jutó éves juhhús fogyasztás csupán 30 dekagramm. Ebben közrejátszik a magas ár, és az, hogy sokan idegenkednek a hús ízétől. Nem úgy Olaszországban, ahol ünnepi étek a bárányhús. Ezért a magyar juhászok várják az ünnepeket, mert általában ilyenkor jutnak bevételhez. Az élő bárányok 30-35 százaléka a húsvét előtti hetekben hagyja el az országot. Ezenkívül szezonnak számít még a karácsony, illetve az olaszok augusztusi nemzeti ünnepe. Mivel a magyar bárányexport döntő hányada, több mint 90 százaléka Olaszországba irányul, a hazai juhászok árbevételét az ottani árak határozzák meg. Békési Gyula, a Juh Terméktanács ügyvezetője elmondta, hogy karácsonykor fizetnek a legtöbbet déli vevőink, viszont húsvét előtt általában nem a legjobbak az árak, mivel ilyenkor bőséges az áru a piacon.
Amióta 2002-ben felszabadították az unióba irányuló bárányexportot, és kvóta nélkül lehet szállítani, nem lett jobb a helyzetünk. Megjelent ugyanis a piacon Románia, ahol majdnem tízszer több juh van, mint nálunk, és a miénknél egyszerűbb technológiát alkalmazva olcsóbban kínálják állataikat. Nagy mennyiséggel jelennek meg a spanyolok, a portugálok és a franciák az olasz piacon, ahol mi csupán egy százaléknyi arányt tudhatunk magunkénak.
Az idei húsvéti bárányárak egy kicsit jobbak, mint a tavalyiak voltak. A legtöbbet a tejes bárányért fizetnek: a 13-16 kilósokért 3,1 eurót, a 16-20 kilósokért pedig 2,9 eurót kilogrammonként. A 20-24 kilogrammos választott bárány ára 2,7 euró, a 24-27 kilós jerkebárányé 2,55 euró, a 27-30 kilós kosbárányé pedig 2,4 euró, egy kiló élősúlyra számolva. Ezekben az árakban húsvét előtt három héttel sikerült megállapodni az olasz kereskedőkkel, ami miatt nehezen kezdődött el a felvásárlás. Békési Gyula szerint a hazai juhászat nagyon kiszolgáltatott az olasz vevőknek.
Az árak természetesen meghatározzák a juhágazat helyzetét, amely tavaly nem termelt nyereséget. Ebben közrejátszik az is, hogy rosszak a szaporodási mutatók, hiszen a mintegy 1,1-1,2 millió anyajuh után alig 800 ezer bárányt adtak el. Márpedig a juhász fő bevételi forrása a bárány, a gyapjúért járó pénz éppen, hogy fedezi a nyírás költségeit. Egy anyajuh éves tartási költsége 13-25 ezer forint, tartási technológiától függően, ugyanakkor ennél több bevétel nem származik, még ha a támogatásokat is hozzászámítják. Veszteséges a bárányhizlalás, ezért azt nem is alkalmazzák, igyekeznek minél kisebb súlyban eladni az állatokat.
A bárányok szempontjából sem fenékig tejfel az olasz export, a szállítási körülmények ugyanis katasztrofálisak az állatokra nézve. A levegőtlen kamionokban, víz és táplálék nélkül napokat kénytelenek eltölteni az állatok. A járműbe bezsúfolt több száz bárányt pedig képtelenség út közben ellátni, és egészségi állapotukat ellenőrizni. Erre pedig nagy szükség lenne, mivel a többszintes kamionoknak csak a szélein vannak itatók, így a középre összezsúfolódott állatok nem jutnak vízhez. Nyáron a saját gyapjuk melege tovább rontja a helyzetet, míg télen a csapok befagyása veszélyezteti egészségüket. A tavalyi évben végre született egy jogszabály az élő állatok szállítására. E szerint kilenc óra szállítást követően minimum tizenegy órás pihenőt kell beiktatni. Ennek ellenőrzésére azonban még nincs hatékony megoldás, hiszen a határokon a Vám és Pénzügyőrség emberei nem tudják megállapítani az állatok egészségügyi állapotát, ehhez állatorvosokra lenne szükség. A Fauna Egyesület, aki országszerte dolgozik az állatok életkörülményeinek javításán, más célt tűzött ki magának. Szerinte azt kellene elérni, hogy a vágásra szánt állatokat a tartási helyhez legközelebb eső, ötven kilométeren belül megközelíthető vágóhídig vigyék. Ebben az esetben csökkenne a járványveszély és a magyar juhtenyésztők kiszolgáltatottsága a nemzetközi körülményeknek, a feldolgozóipar miatt pedig nőne a munkahelyek száma. A fagyasztott hús azonban gyengébb minőségű, így az importőrök elvetették ennek lehetőségét. A jogszabály módosítására azonban még van esély, valószínűleg az idei év folyamán.
Forrás: hidlap.hu