Három egyház és három képviselő fordul az Alkotmánybírósághoz
Alkotmánybírósághoz fordul három országgyűlési képviselő és a három nagy keresztény egyház szerdán a 2005. évi költségvetési törvény egyes rendelkezései miatt; döntésüket a képviselők sajtótájékoztatón jelentették be, míg a katolikus, a református és az evangélikus egyház közös beadványáról Veres András püspök tájékoztatta telefonon az MTI-t.
Dátum: 2005-03-23 15:28:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=35649
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:30:41.196836, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Semjén Zsolt és Salamon László fideszes, valamint Balsai István független képviselő álláspontja szerint a 2005. évi költségvetési törvény egyes rendelkezései sértik a vatikáni szerződés bizonyos pontjait, és ezzel diszkriminálják az egyházi intézményeket.
Semjén Zsolt a képviselőtársaival közösen tartott, budapesti sajtótájékoztatón közölte: az alkotmány kimondja, hogy nemzetközi, törvényben kihirdetett szerződéssel nem állhat ellentétben belső törvény, ezért kérik az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg az általuk kifogásolt rendelkezéseket.
A három egyház a költségvetési törvény egyes pontjainak megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól (AB). Veres András katolikus püspök az MTI-nek elmondta, hogy az egyházak összes közfeladat-ellátási tevékenységéről szó van: az oktatási, a szociális és az egészségügyi munkájáról is. Megítélésük szerint a költségvetési törvény több helyen sérti a magyar alkotmányt. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára, Veres András által említett három cikkely közül a 60. paragrafus egyebek között kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. A 67. paragrafus 2. bekezdése arról szól: a szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák. A 70/A cikkely kimondja, hogy Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személynek az emberi, illetve az állampolgári jogokat, különbségtétel nélkül.
A katolikus egyház már tavaly október végén felemelte szavát a költségvetés rendelkezései ellen. Arra hivatkozott, hogy a törvény megbontja az egyenlő támogatás elvét, míg az oktatási tárca úgy érvelt, hogy az egyházi iskolák eddig magasabb összegű támogatást kaptak.
Az Apostoli Szentszékkel 1997-ben, a Horn-kormány idején aláírt megállapodás kimondja: "az egyház az általa fenntartott közoktatási intézmények (...) után ugyanolyan szintű pénzügyi támogatásban részesül, mint a hasonló intézményeket működtető állami és önkormányzati fenntartó".
Veres András püspök október 21-én bejelentette: az Alkotmánybírósághoz fordulnak, ha az Országgyűlés elfogadja a tervezetet. Novemberben hét egyház, köztük a katolikus nyílt levélben fejezte ki tiltakozását. Hiller István akkori kulturális miniszter a történelmi egyházak vezetőivel tárgyalt, majd találkozott Juliusz Janusz apostoli nunciussal. A nunciatúra közleménye szerint az utóbbi találkozó célja a vatikáni megállapodás "megtartására való szilárd akarat kifejezése" volt.
A katolikus püspöki konferencia december elején lemondta Szili Katalin házelnök ebédmeghívását, majd december 14-én az Oktatási Minisztériumnál több ezren tiltakoztak a költségvetési törvény egyházi intézményeket érintő rendelkezései ellen; a demonstráción jelen volt több katolikus püspök is.
Időközben a kormány változtatott elképzelésein, így például úgy határozott, hogy az egyházi iskolákban dolgozó pedagógusok közalkalmazottak maradnak. A módosítás a kiegészítő normatíva összegét az egyházi iskoláknál a tervezettnél magasabb, ám a korábbinál alacsonyabb összegben határozta meg.
Gyurcsány Ferenc kormányfőt december 18-án fogadta II. János Pál pápa, majd az audienciát követően Angelo Sodano bíboros. A miniszterelnök újságíróknak elmondta, hogy a pápával folytatott megbeszélésen szó volt a magyar katolikus egyház aktív közéleti szerepéről is. Kijelentései vitát váltottak ki a magyar Országgyűlésben; a kormányfő visszautasította az őt ért ellenzéki bírálatokat.
A magyarországi nunciatúra közleményben tájékoztatott arról: Sodano bíboros megjegyezte, hogy "a magyar püspökök jó állampolgárokként csak aggodalmuknak adtak hangot a közjóért, és a Szentszék kiáll mellettük, mert csak azt kérik, ami a megállapodás szerint jár".
Március 16-án összeült a magyar-vatikáni vegyes bizottság. Gulyás Kálmán egyházügyi államtitkár az MTI-nek korábban elmondta: az ülés újra beindíthatja azt a folyamatot, ami ősszel elakadt az oktatás-finanszírozás miatt. Az MKPK sajtóirodája másnap közleményben tájékoztatta az MTI-t az ülésről, amelyen napirendre került többi között a nézeteltérés az iskolafinanszírozás ügyében; a felek megállapodtak abban, hogy szakértői szinten előkészítenek egy tervezetet, amelyet május végén vitat meg a bizottság.
A grémium, amelynek felállítását a magyar kormány kezdeményezte, tavaly májusban kezdte meg munkáját, azzal a céllal, hogy nyomon kövesse a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék 1997-ben kötött megállapodásának végrehajtását.
Az MKPK 2003 márciusában a szociális ellátásokról szóló törvény módosítása miatt fordult először az Alkotmánybírósághoz. Semjén Zsolt, Salamon László és Balsai István áprilisban ugyancsak beadványt juttatott el az Alkotmánybírósághoz. A képviselők beadványa alapján hozott határozatában az AB megsemmisítette a szociális törvény egyik bekezdését, megállapítása szerint az ellentétes volt a vatikáni megállapodással. A püspöki konferencia üdvözölte a döntést.
MTI - fideszfrakcio.hu