Kínát aggasztja a közép-ázsiai bizonytalanság veszélye

Kínát, amely jó kapcsolatokat tart fenn a közép-ázsiai autoritárius rendszerekkel, aggasztja a bizonytalanság veszélye a kőolajban és földgázban gazdag térségben a kirgizisztáni ellenzéki hatalomátvétel után.

Dátum: 2005-03-25 13:04:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=35729
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:31:06.187504, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Megfigyelők szerint Peking attól tart, hogy a biskeki események hatása olajfoltként terjed, és az új kirgiz vezetés kedvez majd az ujgur szakadároknak, akik függetlenséget követelnek a muzulmán többségű kínai Hszincsiang-Ujgur autonóm területnek(Xinjiang-Uygur Zichiqu).

"Kirgizisztán hagyományos bázisa a terroristáknak és az ujgur szakadároknak" - vélekedik Ting Pej-hua (Ding Peihua), a kínai társadalomtudományi akadémia tagja, aki szerint ha nem áll helyre gyorsan a rend a közép-ázsiai országban, az erősíteni fogja ezeket az erőket.

Dilxat Raxit, a németországi központú szeparatista Ujgur Világkongresszus szóvivője szerint a kínai kormány arra használta fel a csütörtökön megbuktatott Aszkar Akajev kirgiz elnöknek nyújtott gazdasági segítséget, hogy "rendezze az ujgur kérdést", és ügynökei egészen Biskekig üldözték a szakadárokat.

Ugyanakkor nem biztos, hogy az új kirgiz hatalom támogatja a függetlenségért és egy új "kelet-turkesztáni" államért küzdő szakadárokat, akik megosztottak, és az elmúlt években egyetlen nagyobb szabású akciót sem hajtottak végre. Elképzelhető, hogy az új biskeki kormány - pragmatizmusból, vagy a Moszkvától való távolságtartás érdekében - inkább kímélni akarja Pekinget.

Ralph Cossa, a hawaii stratégiai és nemzetközi tanulmányok központjának munkatársa szerint Kirgizisztán bizonyos fokig az orosz kalapács és a kínai üllő közé szorult, mert ha az ellenzék megtartja pozícióit, s konfliktusba kerül Moszkvával és Pekinggel, a két nagyhatalom támogathatja az új hatalom ellenzőit. "A nagy közép-ázsiai játszma oroszok és kínaiak között zajlik" - emlékeztet a kutató, s hozzáteszi: az Egyesült Államok ugyan taktikai okokból állomásoztat ott néhány egységet, de nem fog fontos szerepet játszani, mert túlságosan eldugott hely a számára.

A hegyvidéki Kirgizisztán nem rendelkezik olyan kőolaj- és földgázkészletekkel, amelyek érdekelhetnék Kínát, mint Kazahsztán vagy Üzbegisztán. A Kína és Üzbegisztán közötti terület azonban stratégiai fontosságú lehet, és Peking reméli, hogy utakat építhet a szénhidrogén-szállítás megkönnyítésére.

"Az ország békéje, biztonsági és politikai stabilitása alapvető fontosságú Közép-Ázsia és a Sanghaji Együttműködési Szervezet egész területe szempontjából" - szögezte le Csang Tö-kuang (Zhang Deguang), a Kirgizisztánt, Kazahsztánt, Tádzsikisztánt, Üzbegisztánt, Kínát és Oroszországot magába foglaló szervezet főtitkára.

A szervezet, amelynek fő célja a szeparatizmus és a muzulmán szélsőségek terjedése elleni harc, "mélységes aggodalmának" adott hangot a biskeki helyzettel kapcsolatban. Kína máris kész együttműködni az új hatalommal, remélve, hogy "a baráti és jószomszédi kapcsolatok egészséges és stabil módon fejlődnek tovább".

MTI - fideszfrakcio.hu