Győzelem vagy bukás - Hajrá, magyarok!
Azt hinné az ember, hogy az utolsó nap tartogatja a legtöbb izgalmat. Hogy ilyenkor mindenki feszült, senkihez sem lehet szólni és az edzőtábor maga a pokol. Ehhez képest a válogatott keret tagjai kedd délelőtt angyali nyugalommal sétáltak az Adyligetet körülölelő erdőben. Épült, szépült még a lélek, hiszen a test már úgyis rajtra, munkára kész. A reggeli után szépen sorban sétáltak a fiúk, a válogatott kapusedzője, a ma a 45. születésnapját ünneplő Disztl Péter a menet élére állt, és talán csak néhány vérpezsdítő induló vagy nóta hiányzott - a hangulattal tehát nincs baj a ma esti bolgárok elleni világbajnoki selejtező előtt.
Dátum: 2005-03-30 10:07:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=35831
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:31:36.609660, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Mind a kapitány, mind a megmaradt kerettagok (volt, aki sérülés, volt, aki Lothar Matthäus döntése után csomagolt és hagyhatta el az edzőtábort) bizakodva várják az estét. A madárfüttyel színesített séta alatt is a bolgárok elleni meccs jelentette a fő témát, s mindenki azzal érvelt, győzhetünk, mert az ellenfél sem lehet nyugodtabb nálunk. Ebben aztán sok igazság van.
A szombati Bulgária-Svédország (0-3) vb-selejtező után egyértelművé vált, hogy nemcsak számunkra riválisunk számára is ugyanúgy élet-halál kérdés a három pont. Bunkerfoci kizárva, aki kilátogat a Szusza Ferenc-stadionba, az két, támadó szellemben futballozó csapatot láthat majd. Legalábbis reményeink szerint.
Lothar Matthäus Szófiában ült a lelátón szombat délután, és jegyzetelt bőszen a bolgár csapat játékát figyelve. Szombat óta a kapitány is tudja, a korábbi nemes ellenfele, Hriszto Sztoicskov ugyancsak azzal a jelszóval küldi pályára fiait, amivel ő: támadni, gólt lőni, győzni. A Petneházy Country Club környéki erdő ideális helyszín a stresszoldásra, de a válogatott tagjai amúgy sem panaszkodhatnak: az együttes felkészülés során szinte hermetikusan elzárva élt a külvilágtól, az újságírókkal a napi sajtó félórákon találkoztak, a nyugalmukat senki és semmi sem zavarhatta.
Ezen a kedden még a két biztonsági őr sem volt ott. Ôk amúgy már egy hete vigyáznak a csendre és a rendre, s ha a csapat szálláshelyén mondjuk hangosabban nevetgélnek a turisták, hát udvariasan csendre intik őket, mondván, itt most a magyar futball jövője a tét. De ezen a napon mintha a vendégek is érezték volna, hogy illik még visszafogottabbnak lenniük, mert az egyenmelegítőbe öltözött fiúk óriási feladat előtt állnak. Szerencsére senki sem tévedt el az erdőben, így valamennyien jóízűen ették meg az ebédet, persze csak miután meghallgatták Lothar Matthäus taktikai értekezletét.
A játékosok, akik ma este háromnegyed kilenckor nekiveselkednek a nagy feladatnak, és megpróbálják boldoggá tenni a remélhetőleg több mint tízezer magyart. Arról már beszámoltunk, hogy ezerháromszáz bolgár érkezik, ami bizony hangos vendégtábort jelent. És akkor ezzel a lendülettel ugorjunk is át Budáról Pestre. A Szusza Ferenc-stadionban még van jegy, délután háromkor nyitnak ki az aréna pénztárai, és bízhatunk abban, hogy a belépők estére elfogynak. Ha a bolgárok több mint negyvenezren jöttek össze szombaton a svédek elleni meccsre, akkor mi, magyarok legyünk legalább tizenkétezren.
Ennyi a kérés, s ennyi a vágy.
A játékosok persze tudják, hogy mi vár rájuk. Kedd este az utolsó nagy edzésen például úgy nyargalásztak az újpesti stadion gyepszőnyegén, mintha már ott lettek volna a bolgárok. Az elszántsággal, a győzniakarással nem lesz gond, a játékosaink - úgy tűnt - mindent megtesznek majd a sikerért.
A nagy kérdés még néhány órán át az: mire lesz mindez elég?
Sinkovics Gábor; Nemzeti Sport
nemzetisport.hu - fideszfrakcio.hu