A pápaválasztásról
A bíborosok 1056-tól választják a pápát, 1179-től pedig kizárólag ők. Miután a kardinálisok többsége sokáig túlnyomórészt olasz volt, vagy a Kúria közelében élt, hosszú ideig a pápákat is elsősorban a Róma környékén élő (természetesen főként itáliai) főpapok közül választották ki.
Dátum: 2005-04-02 13:51:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=35992
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:32:26.486001, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A bíborosok száma a XV. századig az esetek többségében nem haladta meg a harmincat. A bíborosi kollégium létszámát V. Sixtus emelte 1586-ban hetvenre, s e számadat szerepel az 1917-ben kiadott Egyházi Törvénykönyvben is. A múlt században négy pápa is módosított a konklávé menetén: X. Pius 1904-ben, XII. Pius 1945-ben, valamint VI. Pál 1970-ben és 1975-ben. VI. Pál határozott úgy, hogy 120 tagúra bővíti a pápaválasztó testületet, ám választójoggal csak a nyolcvan évnél fiatalabbak rendelkeznek. A jelenleg érvényben lévő szabályozást II. János Pál pápa 1996. február 23-i apostoli konstitúciója hozta, kényelmesebbé téve a körülményeket, de szigorítva a szabályokon. A gyűléseket a vatikáni Sixtus-kápolnában tartják, a választás idejére a bíborosokat elzárják a világtól, innen a konklávé (kulcsra zártan) elnevezés.
A 120 bíboros a Vatikánban a Szent Márta-házban kap kényelmes szállást éjszakára, a gyűlést továbbra is a Sixtus-kápolnában rendezik. A gyűlést a pápa halála utáni 15. és 20. nap között kell összehívni, a választásra jogosult bíborosok felső korhatára 80 év. II. János Pál rendelkezése szerint a korhatár elérése nem a gyűlés kezdetére, hanem a pápa halálának napjára került. A pápát csak a szavazatok kétharmadával plusz egy szavazattal lehet megválasztani, ezen csak akkor lehet változtatni, ha 17 szavazási forduló után sem születik eredmény. A szabályzat elvi útmutatásokat is tartalmaz, pl. előzetesen egyik bíboros sem kötelezheti el magát semmilyen tekintetben (a választási kapitulációk tilalma). II. János Pál részletesen szabályozta a pápa halála esetén szükséges teendőket is: a legfontosabb változtatás szerint a vatikáni kormányban az államtitkár (miniszterelnök) mellett a külügyminiszter is helyén maradhat.
Az utolsó pápaválasztás 1978. október 14-én este ünnepélyes szentmisével kezdődött, s a mise után a 111 fős választó bíborosi testület (55 bíboros Európából, 56 Európán kívülről) bevonult a konklávéba. 1978. október 16-án, a nyolcadik szavazási fordulóban született meg a végeredmény, Karol Wojtyla krakkói érsek a 111 szavazatból 104-et kapott. 455 év után ő volt az első nem olasz származású, s a sorban a 264. pápa.
MTi - fideszfrakcio.hu