Elhunyt a Szentatya

Szombat este 21 óra 37 perckor élete 85. évében elhunyt II. János Pál pápa. Halálhírét Joaquín Navarro-Valls vatikáni szóvivő jelentette be este tíz óra előtt. Néhány perccel korábban az apostoli palota pápai lakosztályában minden ablakban kigyúltak a fények. II. János Pál ujjáról lehúzták a pápai gyűrűt, így jelezve uralkodásának végét. A Szent Péter téren közel ötvenezer ember virrasztott és imádkozott.

Dátum: 2005-04-02 23:12:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=36018
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:32:34.557250, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A történészek még valószínűleg sokáig vitatkoznak majd arról, hogy vajon a lengyel pápa generálta-e azokat a folyamatokat, amelyek a kelet-európai kommunista rendszerek bukásához vezettek, vagy az erjedés előszele, a helsinki folyamatok lehettek azok a súlyos érvek, amelyek a bíborosi konklávét befolyásolták.

A pápa és Kelet-Európa

Mindenesetre tény, hogy a helsinki záróokmány aláírását követően három évvel a Sixtus-kápolnában - közel fél évezred után - nem olasz, hanem "külföldi" pápát választottak. Karol Wojtyla így az első lengyel lett Szent Péter székében, ráadásul az első kelet-európai és az első szláv pápa, aki távoli, és Rómának tulajdonképpen idegen, egy sajátos nemzeti és szociális tudattal rendelkező vidékről, a lengyel királyi székvárosból érkezett. Akár üzenetként is felfogható megválasztásánál azt is figyelembe vehették, hogy igen bonyolult időszakban kormányozza majd a katolikus egyház hajóját. Fiatal kora - akkor 58 éves volt - a pápaválasztók számára garanciának tűnhetett arra, hogy munkaképessége töretlen lesz.

II. János Pál pápa szerepét az elmúlt több mint két évtized kelet-európai, gyökeres és forradalmi változásaiban lehet alábecsülni és túlértékelni is, de egyet nem lehet: nem számolni azzal, milyen hatással volt az öreg kontinens keleti felére, arra, hogy a változások országos és nemzetközi szinten is tulajdonképpen békésen valósultak meg. Egy szocialista ország főpapja került vele a kommunizmus egyik ősellenségének tekintett katolikus egyház élére, aki nem csak a horogkereszt népirtó diktatúráját, hanem a sarló-kalapács önkényuralmi elnyomását is személyesen megtapasztalta, így pontosan tudta, mire vállalkozik: Európa újraegyesítésére, s ebben szövetségesre is talált az akkori amerikai elnök, Ronald Reagan személyében.

A "peresztrojka", az egykori Szovjetunióban megindult átalakulás 20. évfordulóján, éppen a Mihail Gorbacsov szovjet exelnök nevével fémjelzett Világpolitikai Fórum március eleji torinói tanácskozásán elmélkedett úgy a Nobel-békedíjas Lech Walesa lengyel exelnök, a legendás Szolidaritás szakszervezet vezetője, hogy a lengyelországi rendszerváltás 50 százalékban Karol Wojtyla pápa érdeme, 30 százalékban a Szolidaritásé, s csak 20 százalékban az akkori szovjet vezetésé, értsd Gorbacsové. A fórumon Rocco Buttiglione olasz Európa-ügyi miniszter erre rá is tett egy lapáttal, azt hangoztatva, hogy a kelet-európai kommunizmus bukása a pápa kizárólagos érdeme.

A mélyen katolikusnak tekinthető Lengyelország tekintetében talán érdemes is lenne odafigyelni a politikusok szavaira, de a volt "szovjet blokk" tekintetében, a különböző országok eltérő adottságai miatt talán még várni kellene az értékítélettel, s megfelelő körültekintéssel fogadni egyes katolikus történészeknek azt a felfogását is, hogy a legutóbbi ukrajnai demokratikus változások is a katolikus egyházfő 2001-es útjából vezethetők le.

Kelet-Európában a rendszerváltozások utáni kezdeti lelkesedés alábbhagyott, a katolicizmus és más történelmi egyházak újravirágzása tovatűnt, beálltak egy meghatározott szintre. A történelmi "mumus", a kommunizmus eltűnésével az egyházaknak már a mindennapok gondjaival kellett megküzdeniük. S kétezer éves egyháza történelmének sötét oldalaiért a lengyel pápa sem győzött bocsánatot kérni. Noha a kommunista rendszerek elnyomásától felszabadult országokat sorra járta - Magyarországon is kétszer tett apostoli látogatást, 1991-ben és 1996-ban, s a kétoldalú viszonyt történelmi megállapodásban szabályozták mindkét fél megelégedésére 1997-ben -, igazi álma nem valósulhatott meg: sohasem fogadták Moszkvában.

A kommunista rendszerek történelmi süllyesztőben való eltűnésével, a berlini fal elbontásával és az európai egyesüléssel lényegében csak a sokkal bonyolultabb és érzékenyebb emberi kapcsolatok, az egyház újraegyesítésének törekvései maradtak, ha leszámítjuk a világ válsággócainak ügyét, a háború és erőszak elutasítását. Európa más lett - II. János Pálnak is köszönhetően -, amely többségében nem akarja elfogadni azokat a katolikus családelveket és erkölcsösségeket, amelyeket például a már említett Buttiglone is képvisel, s aki éppen emiatt bukott bele az uniós biztossági jelöltségébe. Európának nem ez kell a brüsszeli voksolások szerint, s talán nem véletlen, hogy az új uniós alapokmányba sem került bele a "keresztény örökségre" való utalás.

S a II. János Pál által folytatott ökumenizmus politikája sikereinél talán csak kudarcai esnek nagyobb súllyal latba: a keresztény párbeszéd keretében az orosz ortodox egyház immár hosszú évek óta nem hajlandó a legmagasabb szinten szóba állni a katolikus egyházzal, nem fogadja el a pápa vezetését és egyháza terjeszkedését a volt Szovjetunió területén.

A magyar-vatikáni kapcsolatok 1980-tól kezdve folyamatosan javultak, s ma már teljesen rendezettnek tekinthetők. Ennek ellenére vannak nyitott kérdések, egyebek között említhető még a csángó magyarok vallásgyakorlása, vagy a szlovákiai magyar püspök kinevezése. Sokan megrökönyödve fogadták IV. Károly utolsó magyar király boldoggá avatását is, hiszen a Vatikán évszázadok óta nem ismert el így hadvezért és uralkodót, akinek a nevéhez tömegpusztító fegyver, harci gáz bevetése is fűződik.

II. János Pál életének főbb állomásai

- 1920. május 18-án született Wadowicében, Lengyelországban. - 1938-ban beiratkozott a krakkói Jagelló Egyetem bölcsészkarára, ahol lengyel irodalmat és filozófiát tanult. 1942-ben felvételét kérte az érseki szemináriumba, s 1946. november 1-jén pappá szentelték. - Rövid római tanulás után hazatért Lengyelországba, ahol elismerték az Olaszországban szerzett doktorátusát, és 1954-ben kinevezték a Lublini Egyetem etikaprofesszorává. - 1958. július 4-én XII. Piusz pápa címzetes püspökké, a krakkói metropolita segédpüspökévé nevezte ki. - 1962-ben káptalani helynöknek nevezték ki, így tagja lett az októberben a II. Vatikáni Zsinatra utazó lengyel küldöttségnek. Az ott végzett munkával felhívta magára a figyelmet, így VI. Pál pápa 1964. január 13-án őt tette meg Krakkó érsek-metropolitájává. - A zsinat 1964-ben zajló harmadik ülésszakán megjelent a Gaudium et spes kezdetű lelkipásztori konstitúció, amelynek megalkotásában Karol Wojtyla is részt vett. Ez a dokumentum az egyház nagyvilágban való részvételével foglalkozott. Ezt a szöveget követve alakította ki később pápaként az egyház működését. - VI. Pál pápa 1967. június 26-án bíborossá kreálta. - 1978. október 22-én pápává avatták. - 1979. június 2-10. között zarándokútra ment Lengyelországba. - 1981. május 13-án a Szent Péter téren Mehmet Ali Agca török terrorista háromszor rálőtt. A Gemelli klinikán megoperálták a pápát, ám egészsége a támadást követően igen törékennyé vált. - 1981. szeptember 15-én megjelent a Laborem exercens kezdetű szociális enciklika. Ebben a pápa elítéli a kapitalizmust, s egyben szigorú bírálattal illeti a szocializmust is. XIII. Leó pápa híres enciklikájának, a Rerum novarumnak századik évfordulóján jelent meg a Centesimus annus, amely 1991. május 15-én kijelentette, csődöt mondott a megvalósult szocializmus. - 1991. augusztus 16-án a pápa megérkezett Budapestre. Az ötnapos út során a szentatya misét mondott Budapesten, Pécsett, Szombathelyen és Esztergomban. A máriapócsi görög katolikus kegyhelyen bizánci rítus szerint tartott szertartást, a debreceni református Nagytemplomban pedig ökumenikus imádságot tartott a protestáns felekezetek vezetőivel. Később még egy alkalommal látogatott el hazánkba II. János Pál. - 1995. március 25-én írta alá az Evangelium vitae kezdetű enciklikát, amelyben elítéli az abortuszt és az eutanáziát. - 1998. március 16-án adták ki az Emlékezzünk: megfontolások a Soahról című írást, amelyben a keresztények a holokauszttal kapcsolatos tevékenységét vizsgálja, s hitet tesz a zsidók kiirtása ellen. A közeledés jeleként október 11-én szentté avatta Edith Stein zsidó származású apácát. - 2002-ben ellátogatott Jordániába, békejobbot nyújtva az iszlám híveknek.