Európai csatlakozás: a nagy ingyenes gesztus
A nemrégiben csatlakozott tagországok szemszögéből elemzi az Európai Unió egyre csökkenő támogatási rendszerét áprilisi számában a Le Monde diplomatique. A cikkíró, Catherine Samaray értékelése szerint az új tagországok 2004-es csatlakozása "nagy ingyenes gesztus" volt, hogy a "kontinens újraegyesítéséről" lehessen beszélni.
Dátum: 2005-04-05 10:46:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=36138
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:33:11.446216, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A belépésről szóló szavazást követő hónapokban, amely elvileg "a demokratikus átalakulás" végpontja lett volna, a legtöbb kelet-európai (köztük a magyar, a lengyel, a cseh) miniszterelnök "kénytelen volt leköszönni, ahelyett, hogy hősként ünnepelték volna őket" - idézi Jacques Rupnik kutatót a Le Monde diplomatique cikke.
Amíg Görögország 1981-es, majd Spanyolország és Portugália 1986-os csatlakozása után komoly támogatásokat kaptak a strukturális alapokból a legszegényebb régiók, addig a 2007-2013-as költségvetés nem haladhatja meg az EU össztermelésének 1%-át, miközben a még szegényebb Románia és Bulgária is csatlakozni fog a közösséghez. Az egyre kisebb torta egyre több kedvezményezett közti szétosztása a cikk szerint több forgatókönyv szerint is lehetséges: vagy a déli országoktól vonnak majd el a keletiek javára, vagy csak egyszerűen kevesebbet kap Kelet-Európa (a csatlakozáskor a lengyel gazdák alig 25%-át kapták a francia gazdáknak nyújtott támogatásnak), és 2013-tól mindenki a segélyek csökkenésére számíthat.
Bár az újraegyesítés nyomán jelentkező szociális megrázkódtatások leküzdésére Németország több mint egy évtizeden át évente százmillárd euróval támogatta a volt NDK területét, ma már Franciaország és Németország a konkurencia elvén működő egyenlőtlenek közti liberális, nagy európai piacban gondolkodik, melynek elveit az európai alkotmányban rögzítették is. A 2004-2006-os időszakban az új tagországoknak nyújtandó 25 milliárd eurós támogatás messze nem éri el azt az összeget, amelyben a volt NDK lakossága 1989 óta évente részesül - írja a francia folyóirat.
Valójában a finanszírozás legfőbb forrásai a külföldi magánbefektetők. Mivel a legbusásabb bevételt hozó privatizációk már lezajlottak, csak a bérek alacsonyan tartásával és a vállalkozások adóterheinek csökkentésével tartható a versenyképesség. Eközben a korábban az állam által támogatott árucikkek forgalmi adóját az új tagok kötelesek az európai direktívák szerint megemelni. Az elemző felhívja a figyelmet, hogy így a lakosság kerül leginkább szorult helyzetbe: adóterhei növekednek, miközben a költségvetési deficit leküzdése érdekében hozott intézkedések miatt romlik a szociális ellátás színvonala.
Az Európai Unió bővítését egy sikertörténet megkoronázásaként könyvelték el mindenhol, hiszen a termelés általános visszaesése után a 90-es évek közepére egész Közép-Európában megindult a növekedés, amelynek aránya a régióban meghaladta a tizenötökét. Ugyanakkor - emlékeztet a Le Monde diplomatique - a termelés szintje ma a legtöbb országban az 1989-es alatt marad. A termelési adatok, amelyekkel szakértők a felzárkózást mérik, nem árulnak el semmit a növekedés forrásairól és megoszlásáról. A párizsi lap szerint a számok elfedik az áram, a lakbérek, a közlekedés, a mezőgazdasági termékek árainak emelkedését, miközben a növekedés elsősorban a bizonytalan kis magánvállalkozások fejlődésének és a csatlakozás előtti külföldi befektetők rohamának köszönhető.
MTI - fideszfrakcio.hu