Veszélyben a jégeső-elhárítás a Dél-Dunántúlon

Veszélybe kerülhet a jégeső-elhárítás a Dél-Dunántúlon, ha a szolgálatot ellátó Nefela Egyesülés egy hónapon belül nem kapja meg az agrártárca 2005. évre szóló támogatását. Erről az egyesülés igazgatója beszélt az MTI-nek szerdán.

Dátum: 2005-04-06 16:05:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=36224
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:33:37.228443, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Ha az eddigi gyakorlattól eltérően nem érkezik meg a támogatás a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól, május elején nem tudjuk elkezdeni a felkészülést a szezonra, így nem tudjuk megakadályozni, hogy jégesők nagyobb károkat okozzanak a térségben - mondta el Huszár István. Az igazgató utalt rá, a védekezési költségek felét minden évben az agrártárca, másik felét pedig az egyesülésbe tartozó önkormányzatok, mezőgazdasági termelők, valamint a védekezésben érdekelt biztosító társaságok fizetik. Az idei költségvetésük 109 millió forint, amelyből még hiányzik az állami rész, de hiába kértek, egyelőre ígéretet sem kaptak a pénz átutalására.

Huszár István beszámolt arról, hogy az országban egyedülálló, Baranyában 1991-től, a Baranya, Tolna és Somogy alkotta Dél-Dunántúlon pedig 2004-től működő jégeső-elhárító rendszernek köszönhetően a térségben a korábbinál 72 százalékkal kevesebb a jégeső valószínűsége, jelentősen csökkentve 10 ezer mezőgazdasági termelő jégkárát és biztosítási díjait.

A Nefela Egyesülés májustól szeptember végéig korszerű berendezésekkel, lokátorokkal figyeli a zivatarfelhők kialakulását. Ha a műszerek veszélyt jeleznek, a földekre tavasszal kitelepített 141, úgynevezett talajgenerátor segítségével megakadályozzák a felhőkben a nagyobb jégdarabok kialakulását. A talajgenerátorok párologtatással ezüstjodid szemcséket juttatnak a zivatar jeges gócaiba, ahol az anyag a vízpárát apró jégkristályokká alakítja, így a jégszemcsék még a földet érés előtt elolvadnak, és nem tesznek kárt a mezőgazdasági kultúrákban. Az ezüstjodid-technológia a régi szovjet rakétás jégeső-elhárítást váltotta fel, az utóbbi ugyanis kevésbé volt eredményes. Baranyában 1987-ben például a mezőgazdasági, háztáji növénykultúra mintegy 20 százaléka pusztult el jégesők következtében. Huszár István megemlítette, hogy egy újabb jégeső-elhárító szolgálat beindítása mai árakon számolva mintegy 1 milliárd forintba kerülne.

MTI - fideszfrakcio.hu