A pápaválasztás története

Már csak néhány nap, s a Szent Péter-bazilika loggiájáról felhangzik a "habemus papam!" hagyományos latin bejelentés a katolikus egyház új uralkodójáról, amelynek megválasztását előzőleg a Sixtus-kápolna kéményéből felszálló fehér füst és - most először - harangzúgás is jelzi majd.

Dátum: 2005-04-11 20:07:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=36461
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:34:49.714336, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A pápaság kétezer éves intézménye során mindig is alapvető kérdés volt, ki vezeti az egyházat. Így nem csoda, hogy a történelem során minden befolyást bevetettek a pápai trónra vágyakozók és támogatóik. Pénzt, családi kapcsolatokat, intrikákat, politikai befolyást nem kímélve, valóságos kampány folyt, akárcsak a mai demokrácia egy-egy választási hadjáratában. A hajba kapó bíborosok perlekedése esetenként jó ideig eltartott, s innen ered a konklávé kifejezés is (kulcsra zárva), hiszen a főpapokat a türelmetlen hívek bezárták a kápolnába, s addig nem engedték ki őket, amíg egyezségre nem jutottak Michelangelo freskói, a 20 méter és 70 centiméter magasban lévő gyönyörű boltozat alatt. A Sixtus-kápolnát 1999-ben restaurálták legutóbb. Nem véletlen tehát, hogy a múlt században a pápák igyekeztek megóvni az egyház tekintélyét, s egyre inkább titkosították a konklávékat, hogy szemérmesen elfedjék a gyakran nem éppen tiszta alkuk, gyilkos intrikák eredményeként megszületett döntés körülményeit. Figyelemre méltó tény az is, hogy a kardinálisok most már a konklávé április 18-i kezdete előtt tíz nappal nyilatkozási tilalmat rendeltek el, még inkább korlátozva saját magukat. Az április 2-án elhunyt II. János Pál pápa 1996. február 22-i Universi Dominici Gregis apostoli konstitúciójával rögzítette a pápaválasztás ma érvényes, a modern kor követelményeihez igazított szabályait, a VI. Pál pápa által megszabott iránynak megfelelően. Eszerint továbbra is csak a 80 év alatti kardinálisok a választók - számuk maximum 120 lehet, jelenleg pedig 117 (de közülük ketten már biztosan nem lesznek jelen súlyos betegségük miatt) -, s a választást a vatikáni Sixtus-kápolnában tartják. Fontos változtatást hajtott végre a konklávén Karol Wojtyla azzal, hogy a választás kizárólag szavazással történhet (korábban közfelkiáltás és megegyezés is lehetséges volt), és kétharmados többség szükséges. Ámbár 30 kudarccal végződő szavazási forduló után a választók egyezséget köthetnek arról, hogy az 50 százalék plusz egy szavazat is elegendő Szent Péter trónja örökösének megválasztásához, s ekkor már csak két jelölt közül lehet választani. Április 18-án a konklávét délelőtti mise vezeti fel a Szent Péter-bazilikában. A katolikus egyház pápaválasztó "hercegei" e hétfői nap délutánján, a választási esküt követően csak egy szavazati fordulót tartanak a Sixtus-kápolnában, majd délelőttönként és délutánonként is kettőt-kettőt. Az első szünnapra csak három napnyi szavazás után, vagyis a kilencedik fordulót követően van lehetőségük, de ezt követően már minden hét forduló után következhet egy szabadnap. A voksolást megelőzően kisorsolják a 3-3 tagú szavazatszámláló, illetve ellenőrző bizottságot, illetve a betegek voksait összegyűjtő bizottságot. Pápa tulajdonképpen akár egy egyszerű pap is lehet - habár a kardinálisok eddig szinte mindig saját körükből választottak -, de ebben az esetben neve nyilvánosságra hozatala előtt püspöki rangra kell emelni, hiszen a mindenkori pápa Róma püspöke is egyben. A szavazólap - Eligo in Summum Pontificem felirattal - téglalap alakú, amelyre felkerül a név, majd kétrét hajtva ejthetik be a kardinálisok a szavazóbizottság előtt elhelyezett urna elé járulva, egyenként. A pápai konstitúció ajánlása szerint a szavazólapot lehetőleg úgy kell kitölteni, hogy az írást senki se ismerhesse fel. A kudarccal végződött szavazás után, illetve a délelőtti-délutáni kettős szavazások végén el kell égetni (a bíborosok egy-egy fordulónál több szavazólapot is kapnak arra az esetre, ha elrontanák a cédulát). II. János Pál gondolt a bíborosok ravaszkodására is, és igyekezett kivédeni a választási fondorlatokat. Így e pápai szabályzat 69. pontja szerint ha a voksok számlálásánál olyan szavazat kerül elő az urnából (amelynek tartalmát alaposan megkeverik a voksok számlálása előtt), amelyet úgy hajtottak össze, hogy két szavazatot is tartalmaz, a voksolás érvényes lesz ettől függetlenül: ha a csalafinta bíboros mindkét lapra ugyanazt a nevet írta, akkor is csak egy szavazatnak számít, ha viszont két különböző emberre voksolt, akkor érvénytelenítik ezt a szavazatot. A konstitúció szerint a vatikáni Szent Márta Ház (Domus Sanctae Marthae) 120 apartmanja szolgálja a választó kardinálisok kényelmét, akik naponta négy szavazást ejthetnek meg. A választók nem olvashatnak napi sajtót, nem telefonálhatnak, és a számítógép-használat is tilos számukra az esetleges kiszivárogtatások vagy a nyomásgyakorlás kizárása érdekében. A Vatikán egész területén viszont szabadon mozoghatnak, ám illetéktelenek nem közelíthetik meg őket. A voksolások részleteit titokban kell tartaniuk, s ez a későbbi nyilatkozataikra is vonatkozik. Sikeres voksolás után a győztest megkérdezik, hogy elfogadja-e megbízatást, s azt is, milyen néven kíván trónra lépni. Ezt követően a bazilika loggiájáról jelentik be a pápaválasztás eredményét, s az új egyházfő urbi et orbi - a városhoz, Rómához és a világhoz - intéz üzenetet, oszt áldást. A hagyományos fehér füst sem marad el - habár ma már vegyi anyaggal színezik a szavazatok elégetésénél keletkező égésterméket -, s harangzúgás is hírül adja Rómának, hogy újra van püspöke. Addig pedig lehet találgatni, hogyan fogják hívni az új egyházfőt: esetleg III. János Pálnak, erős és fiatal lesz, vagy beteg és öreg, európai, olasz vagy harmadik világból érkezett, ázsiai vagy afrikai, a reformirányzatokat vagy esetleg a konzervatív felfogást érvényesítő csoportokból kerül majd ki.

MTI - fideszfrakcio.hu