Ünnepi fotóalbum a József Attila-centenáriumra

Költőnk és kora címmel ünnepi fotóalbum látott napvilágot a József Attila-emlékév alkalmából szerdán Budapesten; a kötet bemutatóján Fejtő Ferenc író, a poéta barátja és szerkesztőtársa elevenítette fel néhány emlékét.

Dátum: 2005-04-13 14:05:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=36541
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:35:14.952960, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az ELTE Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalomtörténeti Intézete és a ASPY Stúdió Kiadó együttműködésében készült igényes kivitelű könyv - mint Szabó B. István, a kötet szerkesztője az előszóban fogalmaz - a költő arcait sosem látott teljességben mutatja be a mamába kapaszkodó kisgyermektől és az öcsödi lelenc iskolástól utolsó napjaiig.

Életútját, rokonait, szerelmeit, barátait, ismerőseit és kortársait 210 fényképen ábrázolja az album, amely irodalomtörténeti érdekesség is; három, eddig nem közölt fotót is tartalmaz a száz éve született poétáról.

Ilyen széles körű és szinte teljesnek mondható tabló, a többi között a költő valamennyi szerelmét bemutató arcképcsarnok most jelent meg először. A fényképek többsége amatőr felvétel, sok közöttük a megsárgult, kifakult kép, amelyeken azonban a műtermi beállításoknál hitelesebben mutatkozik meg a kor valósága - írta a szerkesztő.

"Kevesen voltunk, akik felismertük József Attila nagyságát, talán öten-hatan" - fogalmazott Fejtő Ferenc a Magyar Tudományos Akadémián tartott könyvbemutatón, amelyre meghívták a költő több rokonát is, köztük unokahúgát és unokaöccsét, a hagyatékot gondozó Makai Ádámot és Makai Zsuzsannát, továbbá Szabadszálláson élő unokahúga, Pőcze Julianna fiát. A vendégek között volt nagy szerelme, Luca lánya, Rózsa Katalin is.

A költő barátja elmondta, József Attila támogatásában segítette őket, hogy több elismert alkotó, köztük Kosztolányi Dezső - akinek ötven-hatvan versét tudta kívülről József Attila - értette, becsülte és szerette a poétát. Tették ezt akkor, amikor József Attila hivatalos részről soha megértést nem tapasztalt, "kitüntetés vagy annak látszata nem érte őt".

Az albumot nagy meghatottsággal lapozgató Fejtő Ferencben emlékek sorát ébresztették fel a fekete-fehér fényképek.

Nagyon nagy örömére szolgál ez az album - mondta -, hasonlót talán 68 évvel ezelőtt, 1937. április 11-én, a Centrál Kávéházban érzett, amikor a Szép szó című folyóirat szerkesztősége várta József Attilát, hogy megünnepeljék születésnapját. Késett, aggódni kezdtek, majd egyszer csak sugárzó arccal berobogott, és közölte, hozott egy meglepetést. Kabátja zsebéből papírdarabot húzott elő, rajta a 32 éves lettem én kezdetű verssel. Vidáman olvasta fel, pedig akkor már tudni lehetett, a betegség környékezi.

A Párizsban élő Fejtő Ferenc még egy alkalommal látta a költőt ilyen boldognak, akkor, amikor Bartók Bélától tért vissza a szerkesztőségbe. Sugárzóan számolt be arról, hogy a híres zeneszerző azt mondta neki: József Attila az a magyar költészetnek, mint ő a magyar muzsikának.

A 96 éves Fejtő Ferenc, akit szinte kézről-kézre adtak a magyarországi emlékünnepségeken, úgy fogalmazott: az az érzése, hogy "ezzel az emlékévvel a magyar nemzet adoptálta József Attilát, a baloldali nagy költőt", akit a nácik szemétre dobtak, a kommunisták pedig igyekeztek kisajátítani.

Mint mondta, sok tisztességben volt része a jubileumi megemlékezéseken és tulajdonképpen "finisnek tartja" életében ezt az emlékévet, amelyben József Attila nagyságát és európai mivoltát végre az egész nemzet elismeri.

Sajnálja - s ez a magyar történelemben szerinte törvényszerű -, hogy nem valósult meg József Attila álma, nem taníthatta egész népét, nem középiskolás fokon.

Az író szerint az ünnepségek idejére "a fegyverzörgésben valahogy szünet állt be (...) legalább nem volt támadás". A fegyverszünetet néha béke követi - tette hozzá.

Ez az emlékév fontos dátum a magyar kultúra történetében, Petőfi Sándort, Ady Endrét és Jókai Mórt leszámítva ilyen nagy ünneplésben más költő, író még nem részesült - mondta.

Tverdota György irodalomtörténész - akinek életrajzi nagyesszéjét a képek kísérőjeként a kötetbe foglalták - azt mondta, a sors nagy ajándékának tartja, hogy József Attila barátja jelen lehet az ünnepségen.

A kutató a konvenciókból kilépő, hangsúlyosan szubjektív vázlatot készített. Írásában azt kíséri végig, hogyan alakult a poéta önképe, miként látta környezetét, milyen viszony fűzte családtagjaihoz, barátaihoz, mestereihez, riválisaihoz, szerelmeihez József Attilát, akit érzékeny, sebzett lelkű, ugyanakkor erős értelmező, értékelő intellektusú, kreatív képzelettel megáldott költőként jellemzett.

MTI - fideszfrakcio.hu