Határon túli holokauszttúlélők is részesülhetnek kárpótlásban
A magyarországi zsidó szervezetek vállalják a határon túli magyar zsidóság képviseletét is azokon a tárgyalásokon, amelyek a második világháború idején, az akkori Magyarország területéről deportált zsidók vagyonát szállító, amerikai kézbe került "aranyvonat" ügyében zajlanak - tájékoztatta Nagyváradon egy izraeli, valamint magyarországi tagokból álló küldöttség a helyi izraelita hitközség képviselőit - tudósított pénteki számában a Krónika.
Dátum: 2005-04-15 08:20:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=36655
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:35:49.871514, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az erdélyi napilapból kiderül, hogy Izraelből Gál Meir, a Magyar Nyelvű Bevándorlókat Segítő Szervezet elnöke volt jelen a Körös-parti városban. Plankó Erika, a magyar igazságügyi minisztérium kárpótlásokért felelős főcsoportfőnöke azokról a megbeszélésekről adott tájékoztatást, amelyeket egy nappal korábban a magyar fővárosban folytattak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével, valamint a Claims Conference amerikai szervezettel.
Gál Meir elmondta a Krónikának: egyelőre nem tudják, mikor kárpótolja az Egyesült Államok a túlélőket, mivel egy, az ügyben korábban már eljáró amerikai bíróságnak kell döntenie arról, hogy elfogadja-e a feltételeket.
Az Egyesült Államokban tavaly választási kampánytémává vált az "aranyvonat" ügye, miután George W. Bush megígérte, hogy újraválasztása esetén rendezni kívánja a problémát. A korábbi washingtoni kormányok sorozatosan elutasították a magyar holokauszttúlélők erre vonatkozó kéréseit. Az Egyesült Államok hivatalosan nem tartja magát felelősnek az "aranyvonaton" szállított kincsek eltűnéséért, de azt elismeri, hogy hibáztak azok az amerikai katonák, akik eltulajdonították a Magyarországon összeállított, Németországba tartó szerelvényen szállított vagyontárgyakat.
Washingtonban azt is hangoztatják, hogy nem csupán amerikai, hanem osztrák és francia katonák is megdézsmálták a szállítmányt, így az Egyesült Államok csupán a kárpótlás egy részét hajlandó kifizetni. Erre a célra Washington 25 millió dollárt ajánlott fel, ennek viszont csupán egy része szolgálná a kárpótlást, a korábbi perek ügyvédi költségei és az egyéb járulékok ugyanis hat és fél millió dollárt emésztenek fel.
A lap szerint az érintettek jelezték: ezt nem tartják elfogadhatónak, azt szeretnék, ha a perköltségeket is Washington fizetné. Fölmerült az is, hogy nem csupán a jelenlegi Magyarország területén vagy Izraelben élő, hanem a második világháború idején Magyarországhoz tartozó területeken lakó túlélők is részesüljenek a kárpótlásból. Erről született elvi megállapodás Budapesten, és ennek az elfogadásáról kell döntenie az amerikai bíróságnak.
Gál Meir közölte: két-három hónap múlva dönt a bíróság arról, hogy elfogadja-e ebben a formában a magyar zsidók követeléseit. "Meg kell várnunk az amerikaiak döntését. Addig minden szervezetnek el kell döntenie, hogyan használja fel a kárpótlást. Az ugyanis nem készpénz, hanem szociális és egészségügyi segítség formájában jut el a rászoruló túlélőkhöz" - magyarázta Meir. Hozzátette: emellett el kell készíteni egy felmérést is arról, hogy pontosan hányan jogosultak a kárpótlásra.
A magyar zsidók elkobzott javait a II. világháború végén Németországba szállító úgynevezett aranyvonatot az amerikai hadsereg 1945 májusában Ausztriában lefoglalta. A Salzburg melletti katonai raktárból azután kézen-közön eltűnt az aranyat, ezüstöt, drágakövet, ékszert, 1200 festményt, 3000 perzsaszőnyeget és más értéktárgyakat tartalmazó rakomány, amely akkori áron 50-120 millió dollárt ért.
MTI - fideszfrakcio.hu