A szlovák államfő elutasítja a Benes-dekrétumok ügyének megnyitását

A Benes-dekrétumok a történelem lezárt fejezetének tekintendők, megnyitásuk nem indokolt - vélekedett Ivan Gasparovic szlovák államfő, aki szerint az ügy a második világháborút követő tárgyalások során már lezárult.

Dátum: 2005-04-15 11:48:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=36666
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:35:53.244120, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Gasparovic a liberális szlovák napilap, a SME pénteki számában mondott véleményt a szlovákiai magyarok második világháború utáni jogfosztását és meghurcoltatását "törvényesítő" dekrétumokról. Szavai szerint: "A szlovákiai magyar kisebbség 1940 előtti és 1945 utáni problémái nem hasonlíthatók össze azzal, amit a holokauszt és a németek kitelepítése jelentett, mert hogy ezek során nagy tragédiák estek meg. Elfogadhatatlan mindezt összefüggésbe hozni.

Ezzel az Európai Unió is megbékélt. Nem csak számunkra, az Európai Unió számára is nagy problémát jelentene a tárgyalások felújítása, a magyar kisebbség követeléseit érintő döntések meghozatala."

A lap megkérdezte a szlovák államfőt, mit gondol, vajon helyesen döntött-e Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő, amikor elutasította, hogy magyar kollégájával, Gyurcsány Ferenccel találkozzon? Gasparovic azt mondta: erről nem tud véleményt mondani, mert nem tudja, miért mondta le Dzurinda a találkozót. A lap megjegyezte: úgy tudni, Dzurinda ily módon jelezte tiltakozását az ellen, amit Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára nyilatkozott a Benes-dekrétumokról. A szlovák államfő nem gondolja, hogy Dzurinda részéről ez tiltakozás lett volna. "Ha kell, a miniszterelnök úr máshogyan is tud tiltakozni" - így Ivan Gasparovic.

Múlt kedden Bársony András a Magyar Rádiónak nyilatkozva azt mondta: számos EU-tagország nyitott arra, hogy a Benes-dekrétumok kérdését napirenden tartsa és újra és újra felvesse. Szavai szerint: "Mi is úgy gondoljuk, hogy a dokumentumok politikai értelemben vett megtagadása szükséges volna a két ország kormányai, illetve parlamentjei részéről."

A SME megkérdezte az államfőt: bocsánatot kellene-e tehát kérnie a szlovák parlamentnek a második világháború utáni időszakért ?

"A magunk részéről a bocsánatkérés sokszorosan adott, mégpedig azáltal, hogy nálunk a magyar kisebbség ugyanolyan jogokkal bír, mint Szlovákia minden polgára. Mi több, esetenként az államot igazgatják. Ugyan hol van a világban nemzetiségi kisebbségnek ilyen joga és pozíciója a kormányban, a parlamentben és más intézményekben? Ennek megnyitása most a magyar kisebbség számára rosszabb lenne, mint a szlovákoknak" - áll a SME-ben a szlovák köztársasági elnök válasza, aki ugyanitt kinyilvánította: a Benes-dekrétumok kérdéskörének megnyitását nem feltételezi. Az interjú utolsó mondatában a magyar-szlovák alapszerződésre utaló államfő így fogalmaz: "Baráti szerződésünk van Magyarországgal, és annak minden dimenziója megvan, beleértve azt is, hogy miképpen viselkedjünk."

MTI - fideszfrakcio.hu