Vizi E. Szilveszter és Jókai Anna az olvasásról
A Gutenberg-galaxisnak van jövője, az információs forradalom nem radírozza le a könyvet és az olvasást, nem teszi azok helyére a televíziót - mondta Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a XII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, az olvasásról rendezett kerekasztal-beszélgetésen pénteken.
Dátum: 2005-04-22 15:59:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=37042
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:37:50.443483, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A világhírű agykutató kifejtette, a könyv és az olvasás iránti igény megmarad, elsősorban azért, mert az olvasott élményanyag az agykéregbe, a központi idegrendszerbe jutva a múltban szerzett tapasztalatokkal társul, és az olvasó beleéli magát a cselekménybe, akarva-akaratlanul szereplővé válik.
Az olvasás partnerré tesz, a televízió ellenben készen adja a következtetéseket. Az olvasás során a szereplők társaivá válunk, saját véleményt formálunk, szemben a tévével, amely megmondja a nézőnek, mi legyen a véleménye; az olvasás lényege a véleményformálás.
Sajnálattal jegyezte meg, hogy a fogyasztói társadalomban sokszor a barátságok is anyagi érdekek mentén köttetnek, nem pedig a valódi emberi értékek megközelítőleg azonos megítélésén. Az MTA elnöke biztatónak mondta, hogy Magyarországon a népesség tizenhat százaléka szépirodalom-olvasó, míg ez az adat Nyugaton csak tíz százalék.
Jókai Anna író arról beszélt, hogy a szépirodalom fő funkciója, amelyről manapság keveset beszélnek: a beavatás. Az igazi művészet és benne az igazi irodalom beavatja az embert, felismerésekre késztet és válságos pillanatokban társsá válik. Az igazán jó könyv persze érdekes is, máskülönben udvariatlan az olvasóval szemben. Az irodalom szórakoztat, de ezt élményt kikéri magának az ember, amikor a tévében látja, sokakat mi szórakoztat - mondta.
A Kossuth-díjas írónő felhívta a figyelmet arra a jelenségre, hogy az ember különböző életkorban mást olvas ki az irodalomból, ahogy öregszik, egyre mélyebb tartalmak mutatkoznak meg számára.
Ő Jókai Mórral kezdte, de műveit sokszor hézagosan olvasta. Nagyon korán, szintén gyerekkorában olvasta Dosztojevszkijtől a Bűn és bűnhődést vagy Tolsztojtól az Anna Kareninát, és bár a mélyfilozófiai összefüggéseket nem értette meg, mély nyomot hagytak benne. Ezek a felnőtt könyvek határozták meg mindazt, amit később az életről gondolt.
Mint mondta, nem szereti a gyerek és felnőtt könyvek közötti különbségtételt. Szerinte az őszinte gyerek az őszinte felnőtt regényeket is kézbe tudja venni, és például A kis herceg is sokat nyújthat egy érett felnőttnek.
"Nagy fájdalmam, hogy a gyerekeinknek kevésbé tudjuk továbbadni az olvasás igényét, nehéz leültetni őket a könyvek mellé az őket érő ingerözönben" - mondta. Hangsúlyozta ugyanakkor: nem szabad sznobnak lenni, nem lehet a gyerekektől elvárni, hogy az utolsó betűig megértsék, amit olvasnak.
Jókai Anna szerint az az igazi olvasó, akinek az irodalom vastüdő a lélegzéshez.
MTI - fideszfrakcio.hu