Csupán gyűjtőnév a Sikeres Magyarországért Hitelprogram
Új elemet nem igazán tartalmaz a "száz lépés" kezdőeleme, a Sikeres Magyarországért Hitelprogram, amely valójában az MFB-nél már létező - részben sikertelen - hitelprogramok összefoglaló, új neve - írja a hétfői Népszabadság.
Dátum: 2005-04-25 11:35:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=37151
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:38:24.010650, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Gyanúsan pontos politikai megrendelést adott fel Hiller István a kormánynak. Az MSZP elnöke a múlt héten, szerda délelőtt azt kérte az éppen ülésező kormánytól, hogy mielőbb dolgozzon ki olyan hitelprogramot, amely sikeressé teszi a vállalkozókat és az önkormányzatokat. A hitel legyen könnyen elérhető, gyorsan felvehető, egyszerű és legyen hosszú lejáratú, kedvezményes kamatú, az önrész pótlására is felvehető - mondta, hozzátéve, hogy heteken belül választ várt a kormánytól. Mindezt három S betű alatt, amelyek az új jelmondatot jelképezik: sürgős segítséget a sikerhez!
A válasz már másnap megérkezett. - Támogatom, hogy a Sikeres Magyarországért Hitelprogram legyen az első a száz lépés közül - jelentette ki csütörtöki költségvetési meghallgatásán Veres János pénzügyminiszter-jelölt (az MSZP szabolcsi elnöke, a párt elnökségének tagja). Hozzátette: ez is igazolja, hogy nem személyi intézkedésekkel kezdik a lépéssorozatot. Az elvben egy nap alatt kitalált, akkor 300 milliárdosnak mondott program Veres János szavai szerint a vállalkozók és az önkormányzatok számára megteremti az európai uniós források elnyerésének lehetőségét. Azt ígérte: a kormány rövidesen bejelenti a hitelkonstrukciót.
Ez erre a hétre várható, a kabinet szerdán tárgyal a programról. A Népszabadság információja szerint másodszor. Először éppen azon a napon - múlt szerdán - hozott a fejlesztési csomag megvalósításáról elvi határozatot a kabinet, amikor az MSZP elnöke a sajtótájékoztatón az erről szóló megrendelést feladta. Abban sincs semmi különös, hogy a kormány elfogadta az új programot. Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) stratégiai terveiről általában ugyanis értesül a kabinet. Márpedig az, hogy átnevezi, újrastrukturálja és egységesíti az MFB saját hiteleit, ilyen stratégiai kérdés.
Új hitelekről, konstrukciókról nem igazán esik szó a tervekben - a támogatott, hosszú távra felvehető kis- és közepes vállalkozóknak szinte bármilyen célra rendelkezésre álló, az uniós pályázatokhoz megkövetelt önerőt is biztosító hitelek mind megtalálhatók az MFB-nél. A Sikeres Magyarországért Hitelprogram valódi célja, hogy a tucatnyi, különböző címen futó és már létező programot egységbe rendezze. A programok eddig is rendkívül hasonlatosak voltak egymáshoz, így egységesítésük könnyen megoldható. Másrészt - mondják az MFB-nél - sokkal könynyebb ügyfeleiknek egy nevet megjegyezni, amelynek van három alprogramja - agrár, vállalkozói és önkormányzati -, mint a majd tizenöt konstrukcióból kiválasztani a számukra megfelelőt. Ráadásul - ismerik el - sokkal könnyebb egyetlen terméket reklámozni, mint tizenötöt. És ott van az a szempont is, hogy így az MFB sokkal rugalmasabban alkalmazkodhat a piaci igényekhez.
A helyzet ugyanis az, hogy a legnépszerűbb MFB-s program, az Európa Technológiai Felzárkóztatási és Beruházási Hitelprogram kerete már csaknem kimerült. (Pontosabban: a százmilliárdos, államilag támogatott keretből már 96 milliárd forintnál is többet kiutaltak.) Ha nem akarják leállítani ezt a programot - amely az ügyfelek 83 százalékát hozta a bankhoz -, akkor meg kell emelni a keretet. És ugyan a banknak bőven lenne pénze erre - a tavalyi mérleg szerint még mindig 130 milliárdnyi állampapírral rendelkezik a hitelintézet -, a kormány jóváhagyása nélkül nem emelheti a keretet. Annak ellenére, hogy máshol igencsak gyér az érdeklődés az egyébként hasonlóan kedvező kamatozású hitelek iránt. Az önkormányzatoknak például 60 milliárdos keret áll rendelkezésükre infrastruktúra fejlesztésére - kicsit jobb feltételek mellett. Ennek az összegnek azonban alig tíz százalékát használták fel. A 40 milliárdos Agrárfejlesztési Hitelprogram gyakorlatilag el se indult, a Partner vagy az Econova keretében pár száz befogadott hitelkérelem van, kölcsönt még ki se utaltak. Az egészségügyi privatizációhoz kidolgozott (munkavállalói részvételt, orvosi rendelővásárlást támogató) hitelprogramok pedig befulladtak, már keretet sem igazán terveznek hozzájuk.
Az MFB az új, szép elnevezésű és egységes programot saját mozgásterének növelésére is felhasználhatja: ha minden egy néven fut, nem kell kormánydöntés ahhoz, hogy a népszerűbb alpontokhoz forrást csoportosítsanak át.
Az új hitelprogram ugyanakkor nem fog igazán eltérni a régitől, ami változik, az legfeljebb a felhasználható összeg: a jogelőd programokra számításaink szerint összesen 275 milliárd forint állt rendelkezésre, míg a Sikeres Magyarországért Hitelprogram keretét már 310 milliárd forintban határozzák majd meg. Ez a bővítés ugyanakkor csak elvben jelent többletet, hiszen az MFB az eddigi keret felét sem tudta kihasználni. A hitelprogramok során alig 125 milliárd forintot folyósítottak, ami ahhoz képest, hogy ez lenne a bank fő tevékenysége, nem mondható jelentősnek. A tavaly 600 milliárdos mérlegfőösszegű MFB forrásainak jelentős részét ezek szerint - az állampapírok mellett - még mindig a múltból örökölt kölcsönök kötik le. Nem mondható nagynak ez a 125 milliárd forint a bankszektor szempontjából sem. Az önkormányzatoknak nyújtott igencsak kedvezményes 13 milliárdnyi kölcsön alig több mint 7 százaléka a helyi testületek hitelállományának. A mikro-, kis- és középvállalati szektor teljes banki hitelállománya pedig - a pénzügyi felügyelet adatai szerint - tavaly 2225 milliárd forintot tett ki, amiből az MFB részesedése alig érte el az 5 százalékot.
Forrás: Népszabadság
fideszfrakcio.hu
A leendő hitelek kamatát, ahogy az eddigiekét, a bankközi euró- kamatlábhoz - euribor - kötik, arra hitelcéltól függően 2,5 és 4,5 százalékpont közötti felárat számítanak majd fel. A legjobb, 4-5 százalékos hitelkamatot jelentő ár ezután is az önkormányzatoknak jár, a legroszszabb, 7 százalék körüli kamat pedig a legkockázatosabb adósnak számító kisvállalkozói ügyfeleknek.