10-20 ezer család is belebukhat a lakáshitelekbe
Egyáltalán nem befolyásolta az új lakások építését a Fészekrakó program - mondta lapunknak a Társaság a Lakásépítésért civil szervezet elnöke. Szakemberek szerint rövid élete ellenére a program máris megérett a változtatásra. Ezzel azonban a kormány kivár, amivel növeli a bizonytalanságot. A Fidesz szakértője szerint a közeljövőben 10-20 ezer család is belebukhat a lakáshitelekbe.
Dátum: 2005-04-27 07:56:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=37260
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:38:57.582993, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Legfrissebb adatok szerint a Fészekrakó program iránt 103 ezer polgár érdeklődött a bankoknál. Az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal tájékoztatása szerint a hitelintézetek 3700 kérelmet fogadtak be, összesen 11,9 milliárd forint értékben. A megkötött szerződések száma 2900 darab, értékük összesen 8,3 milliárd forint. E számok még messze elmaradnak a korábbi előrejelzésektől. Egyes szocialista képviselők, kormányzati tisztségviselők a Fészekrakó indulása előtt azt hangsúlyozták, hogy a program 80-90 ezer családnak nyújt megoldást, sőt akadt, aki az érintett személyek számát 200-300 ezerre becsülte.
Mára világossá vált, hogy a rendszer több sebből vérzik: a 30 éves korhatár rendkívül alacsony, hiszen az ennél idősebbek jelentős részének sincs saját otthona. Probléma, hogy az érintett réteg, de még a középkorosztály többsége sem tudja fizetni a sok esetben havi 80- 100 ezer forintos törlesztőrészletet. Szűkíti a lehetőségeket, hogy a törlesztés összege általában nem haladhatja meg a nettó jövedelem egyharmadát. Így például egy tízmilliós kölcsönnél a családnak nettó 220-240 ezer forintos jövedelemmel kellene rendelkeznie.
Gneth Zoltán, a Társaság a Lakásépítésért nevű érdekvédelmi szervezet elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: a Fészekrakó program az új lakások építését egyáltalán nem befolyásolta.
Mádi László, a Fidesz lakáspolitikai szakértője aláhúzta: a Fészekrakó program csak egy szűk kör számára biztosít megoldást. Horváth Csaba szocialista képviselő arra a felvetésre, hogy nem tartja-e kudarcnak a program során eddig elért eredményeket, kijelentette: az időarányos menetrend teljesült, az idén 8-10 ezer szerződés is lehet. A program iránt még ezután érdeklődő potenciális ügyfelek száma a kormánypárti honatya szerint 150 ezer főre becsülhető.
Gneth Zoltán kiemelte: a kormány a bizonytalanságot növeli azzal, hogy lebegteti a rendszer változtatásának szándékát. A program leggyengébb pontja, hogy kis rétegre koncentrál, s nem biztosít stabil jövőképet. Mivel a lakásépítés éveket vesz igénybe, a változó szabályozórendszer és támogatási módszerek miatt a piaci szereplők károkat szenvedhetnek. E kijelentéssel Mádi László, a Fidesz lakáspolitikai szakértője is egyetértett, aki szerint a közeljövőben akár 10-20 ezer család is belebukhat a felvett lakáshitelekbe a folyamatos megszorítások, az adókedvezmények elvonása és a reáljövedelmek csökkenése következtében.
A Fidesz szakértője szerint számos probléma megoldódhatna azzal, ha megélénkülne a használt lakások piaca. Sokan csak akkor vehetnek új lakást, ha előző otthonukat eladhatják. A Fidesz ezért támogatja azt az elképzelést, hogy az új lakást vásárlók használt otthonát egy kormányzati alap felvásárolja, majd felújítsa.
Mádi László ugyanakkor kritikával illette a kormány bérlakás-építési programját, amelyre a kabinet egyetlen fillért sem szán. Ugyan bevezette a lakbértámogatást, amely során maximum hétezer forintot adhatnak az önkormányzatok az igénylőknek, ám ez a program azért van bukásra ítélve, mert az önkormányzatok jelentős részének még ehhez sincs megfelelő forrása.
Horváth Csaba aláhúzta: a bérlakásépítés drága és lassú, ezért döntött a kormány inkább a lakbértámogatás mellett. Ennek során 40 ezer család juthat bérleményhez. Bérlakások vállalkozói konstrukcióban továbbra is épülnek. Horváth Csaba ugyanakkor elismerte, hogy egyes önkormányzatoknak probléma a társfinanszírozás biztosítása.
A Társaság a Lakásépítésért szervezet elnöke szerint sürgősen törvényben kellene rögzíteni, hogy mennyi pénzt kell az államnak évente lakásépítésre fordítani. Az EU-ban átlagban a GDP 1,7-1,8 százalékát szánják e célra, míg hazánkban 1,1-1,2 százalékát, miközben minimálisan 1,5 százalékra volna szükség. Biztosítani kellene a kiszámíthatóságot a hiteltámogatásokban. Növelni kellene a bérlakások arányát, hiszen míg az EU-ban a teljes lakásállomány 35 százaléka, nálunk 8-10 százaléka tartozik e körbe. Gneth Zoltán úgy látja: egy megfelelő méretű komfortos bérlakás sokkal hasznosabb egy család életében, mint egy 30 négyzetméteres, saját tulajdonú ingatlan.
A Fidesz a Fészekrakó program életkorra vonatkozó korlátozását 35 évre emelné fel. Mádi László szerint csökkenteni kellene az illetékek mértékét is. A képviselő emlékeztetett rá, nemhogy mérséklődtek volna az illetékek, de a kormány döntése értelmében az új lakások illetékmentességének határa 30 millióról 15 millió forintra csökkent. A fideszes honatya szerint a kedvező kétszázalékos illetékkulcs évek óta változatlan, négymillió forintos határát 10-12 millióra kellene emelni, követve az ingatlanpiacon végbement áremelkedést.
Forrás: Magyar Nemzet
fideszfrakcio.hu