A szakember szerint sem rózyás a mezőgazdaság helyzete
A magyar agrárgazdaság európai uniós első évét felemásnak értékelte Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója. Az agrárkutató szakember az MTI-nek pénteken nyilatkozva elmondta: rövid távon a legtöbb gazdálkodó csak a gondokkal találkozott még.
Dátum: 2005-04-29 17:51:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=37437
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:39:51.320366, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Magyarország uniós felkészülése az agrárgazdaság területén nem sikerült, mivel az agrárkormányzat későn fogott az intézményrendszer kiépítéséhez és lassan hozta meg az ehhez szükséges döntéseket - mutatott rá Udovecz Gábor. Elismerte ugyan, hogy egy "huszáros hajrával" sikerült működőképes kifizető ügynökségi rendszert létrehozni, de annak összes "gyermekbetegsége" még tapasztalható. A kutató kiemelte: szintén jelentős késésben van az intervenciós raktárhálózat kiépítése. E rendszeren belül ugyanis nem tisztázott, hogy milyen mechanizmusok alapján és kinek mi a dolga, feladata, esetleg kötelezettsége. A kifizető ügynökség - a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) - működik ugyan, de tesztelése nem történt meg időben, ezért késnek a kifizetések, és ez a gazdákban a bizonytalanság érzését erősíti. A vidékfejlesztési programok kimunkálása és a pályázatok meghirdetése ugyancsak késett, ami miatt többmilliárd forint hiányzik jelenleg a magyar mezőgazdaságból - mondta Udovecz Gábor. A kutató az uniós csatlakozást a magyar mezőgazdaság szempontjából összességében mégis pozitívumként értékelte, mivel a további 3-4 éves átállási időszakot követően azok a gazdálkodók, akik a nehézségeken úrrá lesznek és túlélik a nehéz körülményeket, lényegesen jobb helyzetbe kerülnek majd. Az Európai Unió ugyanis jó lehetőséget nyújt majd számukra, mivel tovább növekednek a támogatások és a piacra jutás esélyei is jobbak lesznek. Udovecz Gábor szerint ahhoz, hogy élni lehessen majd a kínálkozó lehetőségekkel, ki kell alakítani az értékesítés infrastrukturális rendszerét. Példaként említette a kutató a vízi szállítás lehetőségének széles körű megteremtését. Elmondta: tovább kell ösztönözni a termelői összefogást, a kereskedőkkel való együttműködést, valamint külön kormányprogramot kell készíteni az állattenyésztés fejlesztésére. Emellett növelni kell a marketing szerepét is, nem szabad alábecsülni az eladásösztönzés állami támogatását, mert az jelentős piacszerzést eredményezhet. Udovecz Gábor kitért arra, hogy a múlt év piaci szempontból kritikus volt, mivel Európában szinten minden termékből túltermelés volt, ezért nehéz volt az értékesítés. A kutató jelezte: a rendszerváltás óta mély árkok húzódnak a magyar agrárpolitikában, alapvető kérdésekben nincs egyetértés. Éles a szembenállás például a birtokpolitikában, azaz az egyik tábor a nagy gazdasági egységeket, míg a másik a kisebbeket tartja üdvözítő megoldásnak. Ez még a vidékfejlesztési pályázatok kimunkálásánál is vitákat gerjesztett. A uniós csatlakozásra felkészülésre alapvető módon hatott, hogy a költségvetés a mezőgazdaság tekintetében szűkmarkú volt, különösen a múlt évben - mutatott rá a kutató. A csatlakozás, kritikusnak számító első évében a gazdálkodók kevesebb pénzhez jutottak, mint az előző évben, ugyanis a 2004-es kifizetések áthúzódtak az idei évre e tekintetben.
MTI - fideszfrakcio.hu