Júliusban startol a Discovery
Az amerikai űrkutatási hivatal biztonsági megfontolásokból júliusra halasztotta el a Discovery űrrepülőgép startjának tervezett időpontját. Az újabb halasztást Michael Griffon, a NASA igazgatója jelentette be pénteken.
Dátum: 2005-04-29 19:04:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=37442
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:39:52.829520, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A döntést az űrrepülőgép indításához használt külső üzemanyagtartályon végzett biztonsági ellenőrző vizsgálatok alapján hozták meg. A Discoveryt valamikor július 12-31. között fogják indítani. Ebben az időszakban nyílik meg ugyanis a következő "indítási ablak", miután a NASA elvetette a május 15. és június 5. közé eső, a startra ugyancsak alkalmas napokat. Az űrrepülőgép előkészítését már csütörtökön félbeszakították. A Discoveryt április elején vontatták ki a szerelőcsarnokból az indítóállásba a floridai Cape Canaveralon fekvő Kennedy űrközpontban. A Discovery lesz az első űrrepülőgép, amely több mint két év elteltével ismét a világűrbe emelkedik. A NASA a Columbia 2003. február 1-jén bekövetkezett katasztrófája óta szünetelteti űrrepülőgép-programját, hogy hasonló tragédiák elkerülése végett elvégezze a szükséges módosításokat a megmaradt Discovery, Atlantis és Endeavour űrsiklón. A Columbia tragédiáját az okozta, hogy a januári indítás után a külső üzemanyagtartály szigetelőhab-rétegéről leesett egy darab, és megrongálta az űrrepülőgép külső hőszigetelő burkát. A visszatérésekor, 16 nappal később a Föld légkörében a sérült kerámiacsempén beáramló forró levegő következtében az űrrepülőgép felrobbant, a hét asztronauta életét vesztette. A hőszigetelő burok sérülését annak idején nem észlelték, ezért a NASA úgy döntött, hogy nappali fényben, a biztonsági kamerák kereszttüzében indítja útnak a Discoveryt, ami viszont tovább szűkíti a fellövés időbeli lehetőségeit. Az újabb halasztás tágabb lehetőséget ad arra, hogy kiküszöböljék a még fennálló hiányosságokat. A szakértőket elsősorban az a lehetőség aggasztja, hogy a szigetelőhabnál jóval nehezebb jég válhat le az üzemanyagtartályról. Az óriási tartályt folyékony oxigénnel és folyékony hidrogénnel töltik meg, amelyet fagypont alatt kell tartani. Így a külső falon húzódó 21 méter hosszú csövön jég képződhet, amely ráeshet az Atlantis hőszigetelő burkára. Az eddig végrehajtott módosítások a felére csökkentették a jégképződést, ám az illetékesek ezt nem tartották elegendőnek. A hírek szerint elektromos fűtéssel vetnek gátat a jegesedésnek a szóban forgó felületen. További gondot jelent még, hogy az üzemanyagtartályban lévő érzékelők automatikusan leállítják az űrrepülőgép hajtóművét, ha az üzemanyag szintje túl alacsonyra süllyed. A kongresszus a Stafford-Covey-bizottságot bízta meg azzal, hogy kísérje figyelemmel, vajon végrehajtja-e a NASA azt a 15 biztonsági fejlesztést, amelyre a Columbia katasztrófájának okait vizsgáló bizottság tett javaslatot. A 15-ből eddig csak kilenc ajánlást hajtottak végre sajtóhírek szerint. A NASA korábban még úgy tervezte, hogy július közepén már a következő űrsiklót, az Atlantist küldi a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS), amelynek építése így további késedelmet szenved.
MTI - fideszfrakcio.hu