Kiemelten fontosnak ítélik a támogatást a határon túliak
A határon túli magyarok támogatására létrejött intézményi struktúra kialakulását, a kedvezménytörvényt, az elmúlt tizenöt évben e célra fordított támogatás folyamatos növekedését nevezték a magyarság-politika sikereinek az elmúlt tizenöt évben a határon túli magyarok kérdésével foglalkozó magyar politikusok és tisztségviselők pénteken Nagyváradon.
Dátum: 2005-04-30 09:55:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=37455
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:39:56.682638, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a hagyományos Festum Varadinum keretében Magyarország és a határon túli magyarság címmel fórumot szervezett, amelyre meghívták a Határon Túli Magyarok Hivatalának mostani és korábbi elnökeit és a kisebbségi ügyek illetékes államtitkárait, akik a rendszerváltástól kezdve napjainkig foglalkoztak ezzel a területtel.
A Bárdi Nándor történész által vezetett fórumon a résztvevőknek a magyarságpolitika területén elért sikereket és kudarcokat kellett számba venniük. Entz Géza, a HTMH első elnöke az intézményépítést nevezte a legnagyobb sikernek, hiszen a rendszerváltás utáni kezdeti időszakban kellett megtalálni a magyar közigazgatásban a határon túli magyarok támogatásával foglalkozó hivatal helyét. Eredményként könyvelte el azt is, hogy a nemzetközi szervezetekben is sikerült elfogadtatni azt az elvet, miszerint a magyarországi politika kiemelten fontosnak tekinti a határon túli magyarok kérdését. Lábody László, aki ugyancsak elnökként vezette korábban a HTMH-t, szintén azt gondolja fontos eredménynek, hogy kiépítették a határon túli magyarok támogatását szolgáló intézményrendszert. Szabó Tibor, a HTMH 1998 és 2002 közötti elnöke azt tartotta sikernek, hogy akkoriban egyetértés volt a kedvezménytörvény kérdésében, hiszen - mint emlékeztetett - felmérések szerint a törvényt a magyarországiak több mint hatvan százaléka támogatta. Szabó szerint konszenzus volt a magyar kormány és a határon túli magyar érdekképviseleti szervezetek között, akárcsak a magyar kormányon belül. A felszólaló viszont kudarcnak minősítette, hogy gazdaságilag nem sikerült megerősíteni a határon túli magyar közösségeket. Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, volt politikai államtitkár a sikerek között tartotta számon magát a státustörvényt, amely közjogi viszonyt létesített a határon túli magyarok és a magyar állam között. Szerinte ezáltal vált lehetővé a korszerű informatikai rendszernek a határon túli magyarokhoz való eljuttatása. A fideszes kormányzás eredményének nevezte a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) újbóli, diplomáciailag előkészített összehívását 1999-ben. A politikus harmadik sikerként nevezte meg, hogy 1998 és 2002 között nagyságrenddel növekedett a támogatás. A fideszes politikus a sikertelenségek mérlegébe helyezte azt, hogy ma nem mondható ki egyértelműen: a magyarság megmaradásának esélyei nagyobbak, mint 1990-ben voltak. A politikus szerint az autonómia megteremtése nélkül a magyarság drámai fogyása nem állítható meg. Bálint-Pataki József, a HTMH jelenlegi elnöke az intézmény élén tapasztalható folyamatosságot emelte ki. Eredménynek tekinti, hogy 2002 után sikerült működtetni a nem sokkal azelőtt létrehozott intézményeket, mint például a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, amely - mint mondta - fennállása óta az idén először kap a magyar költségvetésből valóban kétmilliárd forintot.
MTI - fideszfrakcio.hu