Újabb kérdőjelek a stabilitási paktum körül az árvíz miatt
A közép- és kelet-európai országokban pusztító árvizek egyik gazdaságpolitikai következménye az lehet, hogy az EU-ban ismét előtérbe kerül a már amúgy is élénken vitatott stabilitási és növekedési paktum módosításának vagy legalábbis rugalmasabb alkalmazásának a kérdése - vélekednek uniós ügyekkel foglalkozó megfigyelők.
Dátum: 2002-08-16 20:10:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=3441
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:40:53.680229, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az áradások által a legsúlyosabban érintett országok közül Németország már hosszabb ideje költségvetési gondokkal küszködik, s egyelőre még közelítő becslések sincsenek arra, hogy ezeket milyen mértékben élezhetik ki az okozott károk elhárításának, illetve az újjáépítésnek a költségei.
Ennek ellenére Gerhard Schröder kancellár máris értésre adta, hogy ezek a kiadások mindenképpen elsőbbséget fognak élvezni a költségvetési hiány csökkentésére irányuló törekvésekkel szemben. Az eurózónához tartozó országként Németországot is kötik az övezet makrogazdasági egyensúlyának védelmére hivatott stabilitási és növekedési paktum szigorú előírásai, köztük mindenekelőtt az, amelynek értelmében a tagállamok költségvetési hiánya nem érheti el GDP-jük 3 százalékát.
Németország az év elején már nagyon közel került ahhoz, hogy a paktum betartása felett őrködő Európai Bizottság figyelmeztetésben részesítse a hiány növekedése miatt. Akkor azonban az ügyben a végső szó kimondására jogosult tagállamok - közvetlenül a gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa - még nem ellenjegyezte a bizottsági ajánlást. Cserébe Berlin megígérte, hogy mindent elkövet a hiány mérséklése érdekében, s tartani fogja magát a paktum többi előírásához is.
Tavaly a német államháztartási hiány a GDP 2,7 százaléka volt. Idén ugyan hivatalosan ennél valamivel alacsonyabb értékkel, 2,5 százalékkal számolnak, a bizottság előrejelzései szerint azonban inkább 2,8 százalékra lehet számítani. Ugyanakkor a mostani árvizek várható költségvetési kihatásaira nézve pillanatnyilag még közelítő becslések sincsenek. A berlini kormány eddig mintegy 400 millió eurót fordított az áldozatok megsegítésére, de aligha kétséges, hogy a végső számla ennél sokkal magasabb lesz.
Az 1997-ben szentesített paktum ugyanakkor elvben önmagában is módot ad a rugalmas értelmezésre. Rendelkezései szerint ugyanis a GDP 3 százalékát meghaladó költségvetési hiány is tekinthető kivételesnek és átmenetinek, ha az érintett tagország befolyási körén kívül eső rendkívüli eseményből fakad.
Szakértők szerint a mostani áradások éppen ilyen eseménynek tekinthetők, ezért ha Németország az idén mégis túllépné a 3 százalékos tűréshatárt, minden további nélkül hivatkozhatna rájuk.
A német pénzügyminisztérium hivatalos álláspontja pillanatnyilag az, hogy a kormány feltétlenül tartani kívánja magát a paktum előírásaihoz, megfigyelők azonban valószínűnek tartják, hogy erről még élénk alkudozások lesznek Brüsszel és Berlin között.
Ebből a szempontból jelzésértékűnek tekinthető, hogy Schröder vasárnapra berlini megbeszélésre hívta meg Romano Prodit, a bizottság elnökét, valamint Michel Barnier regionális politikáért és Günter Verheugen bővítésért felelős biztost. A bizottság ugyanis a napokban már világosan értésre adta, hogy kész mindent elkövetni a katasztrófa pénzügyi következményeinek enyhítéséért, és megvizsgálja, milyen költségvetési mechanizmusok alkalmazhatók ennek érdekében. Ennél többet azonban az uniós költségvetés felhasználásának adott szabályai és keretei között nem tehet, ezért nem egészen világos, milyen többlettel szolgálhatnának ehhez képest a berlini megbeszélések.
A dolgokat bonyolítja, hogy az utóbbi időben egyre több tagállamnak gyűlik meg a baja a stabilitási és növekedési paktummal. Portugália ellen várhatóan hivatalos eljárást indít Brüsszel, miután nemrég kiderült, hogy az ország tavalyi költségvetési hiánya messze meghaladta a korábban bejelentett arányt és a paktumban előírt tűréshatárt is. Az utóbbi időben Franciaországban és Olaszországban is egyre több az olyan kormányszintű megnyilatkozás, amely szerint a paktum legalábbis felülvizsgálatra szorul. Félig-meddig hallgatólagosan ez már meg is történt, miután Párizs a júniusi sevillai EU-csúcson kieszközölte, hogy csak a gazdasági növekedés szükséges mértékétől függően kell teljesítenie a költségvetés 2004-re történő egyensúlyba - vagy egyensúlyközeli állapotba - hozatalának követelményét.
Prodi minden jel szerint ezeket a törekvéseket akarta rövidre zárni, amikor a héten ismételten leszögezte, hogy szó sem lehet a paktum módosításáról, és ez alól még az árvizek súlyos gazdasági következményei sem adhatnak felmentést.
MTI - fidesz.hu