Az EBESZ elejét venné a vajdasági konfliktusoknak
A szerbek nagyarányú beáramlása miatt a Vajdaság etnikai összetétele megváltozott, ennek következményeit az ott élő magyarság szempontjából is meg kell vizsgálni - mondta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa hétfőn Budapesten az MTI-nek.
Dátum: 2005-05-02 12:20:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=37524
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:40:18.705372, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
"Néhány hónappal ezelőtt jártam a Vajdaságban és azzal szembesültem, hogy a tartomány etnikai összetétele a Horvátországból, Koszovóból és más területekről beáramló szerbek miatt megváltozott, és ennek lehetséges következményeit a vajdasági magyarság szempontjából is meg kell vizsgálni" - fogalmazott Rolf Ekeus, miután Németh Zsolttal (Fidesz), a parlament külügyi bizottságának elnökével folytatott megbeszélést.
A szomszédos országokban élő magyar kisebbség kérdése kapcsán az EBESZ kisebbségi főbiztosa az integráció mellett fontosnak nevezte nemzeti identitásuk tiszteletben tartását azokban az országokban, ahol élnek.
"Ezek olyan összetett kérdések, amelyek nézetkülönbségeket okozhatnak a szomszédos országok között" - mondta Rolf Ekeus. Németh Zsolt a vajdasági helyzet kapcsán az EBESZ kisebbségi főbiztosának elmondta, hogy az incidensek aggasztják a magyar közvéleményt. Rendkívül fontosnak nevezte, hogy megfelelő figyelem övezze a kérdést.
Hozzátette: az Európa Tanács és az Európai Unió vizsgálatai hozzájárultak ahhoz, hogy némileg csökkent a feszültség. Mint mondta, bízik abban, hogy az EBESZ kisebbségi főbiztosi intézménye is folyamatosan figyelmet fog fordítani a vajdasági helyzetre, "nem csupán az incidensekre, hanem azokra a bírósági ítéletekre is, amelyek a napokban megszülettek".
A külügyi bizottság elnöke ez utóbbi kapcsán megjegyezte: rendkívül aránytalan, hogy tíz és tizenöt év közötti fegyházbüntetést kapott az a néhány vajdasági magyar fiatal, aki brutálisan megvert egy szerb fiatalt, miközben a magyarverések kapcsán hasonló jellegű ítéletek nem születtek.
"Bízunk abban, hogy a jövőben a kisebbségi törvény és az autonómiatanácsok működésének feltételeit szabályozó köztársasági törvény is megszületik Szerbiában" - hangsúlyozta a bizottsági elnök.
Németh Zsolt és Rolf Ekeus egyetértett abban, hogy az európai alkotmányos szerződés nagyon fontos referenciát tartalmaz a kisebbségi jogokra nézve, a kisebbségi jogok tényleges megvalósulásához azonban ki kell bővíteni az EU intézményrendszerét.
"Az unió emberi jogi ügynökségének felállítása rendkívül jó lehetőség arra, hogy kiszélesedjen az EU-ban a kisebbségek védelme, és elinduljon egy európai kisebbségvédelmi rendszer megalkotása" - fogalmazott Németh Zsolt. Az EBESZ kisebbségi főbiztosa szintén úgy vélte, hogy a kisebbségvédelmi terület még mindig meglehetősen "elhanyagolt" probléma Európában, ezért különösen üdvözli az európai alkotmányban már tapasztalható továbblépést, "amelyben Magyarország fontos szerepet játszott".
A két politikus egyaránt azon az állásponton volt, hogy idén el kell indulnia a koszovói státusról szóló egyeztetéseknek, és a szerb közösségnek minél szélesebb autonómiája szinte előfeltétele egy eredményes megállapodás megkötésének.
Az MTI kérdésére Rolf Ekeus azt mondta, a koszovói státus rendezésére vonatkozó folyamat eddig rendkívül lassan haladt, és nem elégedett az érintett nemzeti közösségek hozzáállásával.
"Az idei év döntő lesz a Koszovóban élő nemzeti közösségek megállapodása szempontjából. Lépéseket kell tennünk, meg kell kezdenünk Koszovó jövőbeni státusának rendezését, tisztességesen meg kell oldani az ott élő népek problémáit, beleértve a szerb kisebbség jogainak védelmét" - közölte Rolf Ekeus, aki kedden már Koszovóban tárgyal.
MTI - fideszfrakcio.hu