Száz apró lépés helyett Gyurcsány nagy lelépésére van szükség
Az országnak nem száz apró lépésre van szüksége, hanem egy nagyra - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lelépésére. Ez a frappáns véleménye, azon magyaroknak, aki a három éves szocialista-liberális kormányzatban csalódva állapítják meg, hogy a hiányzó tetteket egyre több szóval igyekeznek elleplezni - írja a Pester Lloyd.
Dátum: 2005-05-05 13:10:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=37702
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:43:13.063707, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemrég hosszú nyarat hirdetett a parlamenti képviselők számára: "Száz lépés programját", melyet az elkövetkező hetekben apródonként szervíroz nekünk, több tucat jogszabály megváltoztatását jelentheti, melyek módosítása a tavaszi ülésszak eredeti kereteit felrobbantja. Ha a parlamenti képviselők a törvényhozói munkájuk során késlekednek, a nyári szünetet csak júliusban kezdhetik (- amire egyébként eddig is június utolsó, vagy július első hetében szokott sor kerülni - fideszfrakcio.hu). A miniszterekre szinte kivétel nélkül munka vár - még akkor is, ha a munkaerőpiac vagy az egészségügy áll a középpontban. Központi elem marad a meghirdetett adóreform.
A hivatalát ebben a hónapban elfoglaló pénzügyminiszterre, Veres Jánosra hárul a feladat, hogy az egyes ágazatok ötleteit úgy fogja össze, hogy mindeközben az államkincstár számára magasabb bevételekről gondoskodjon. Ez az egyetlen járható alternatívája az államháztartási hiány fokozásának, mely április végére elérte a 729 milliárd forintot, és az előrejelzett összeg 71 %-át teszi ki! GDP-arányosan tekintve mindez 3,3%-kal terheli meg a magyar nemzetgazdaságot. Ekkora az elmúlt 15 esztendőben még soha sem volt, ám a pénzügyi vezetés higgadt. Mindennek okaként az előrehozott kifizetéséeket, valamint a hiányszámolás uniós metodikáját teszik felelőssé. Időközben azonban azt is bevallják, hogy elmaradnak az elvárásoktól az adóbevételek, különösen az áfabevételek.
Azok a szigorú ellenőrzések, melyektől a Pénzügyminisztérium és az APEH ősz óta nagyobb áfabevételt remél, nem érték el céljukat, cserébe azonban sokkal több kárt okoztak. A multik az adminisztratív eszközökkel visszatartott kifizetések miatt kifogásolták, hogy sérül a jogbiztonság, a kevésbé tőkeerős vállalkozásoknál tovább csökkent a fizetési morál. A pénzügyi hatóságok ezáltal egy újabb csődhullámhoz asszisztáltak. Az állam költségei emiatt tízmilliárdokkal mérhető összeget tesznek ki, mivel a visszatartott pénzek kamata a jegybanki alapkamat kétszeresének felel meg.
A pénzügyi vezetést azonban nemsokára az iparűzési adó miatt is kiverheti a hideg verejték. Ennek a fejfájásnak a kiváltó oka az lehet, hogy olasz vállalkozók eljárást indítottak az Európai Bíróságon az olasz állam ellen, mivel az egyszerre többféle forgalmi jellegű adót is beszed. Magyarországon az áfa tekinthető olyan adónak, amelyet más adófajtával nem lehet megosztani - az önkormányzatok által beszedett iparűzési adó tehát az EU-szabályok szerint törvényellenes lehet. Ha tehát a panaszosoknak lesz igazuk, akkor példátlan mennyiségű kártérítési eljárások indulnának. Az önkormányzatok évente ugyanis mintegy 300 milliárd forintnyi iparűzési adót szednek be.