A kormány lemondott a délvidéki magyarságról
A vajdasági magyarok képviselőivel találkozott csütörtökön a Fidesz vezetése. A VMSZ elnöke Kasza József Orbán Viktorral együtt sajtótájékoztatón számolt be a tárgyaláson elhangzottakról.
Dátum: 2005-05-05 17:23:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=37729
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:43:21.236127, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A Fidesz elnöke elmondta: a megbeszélés célja az volt, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok szempontjából is elkészítsék a hazánk uniós csatlakozása óta eltelt egy esztendő mérlegét, amely elé a Szerbiában élő magyarok is nagy várakozásokkal tekintettek. A helyzet a Szerbiában élő magyar kisebbség és az anyaországgal való kapcsolattartása tekintetében rosszabb, mint amilyen a magyar uniós csatlakozás előtt volt - jelentette ki Orbán Viktor.
Hozzátette: elméletben a vajdasági magyar közösség számára is pozitív eredmény az, hogy az anyaország erősebb lett, azonban a mindennapi élet, a munkavállalás, a kapcsolattartás szintjén a Szerbiában élő magyarok Magyarország uniós csatlakozásának a veszteseivé váltak, hiszen a hatályba lépő vízumkötelezettség számos nehézséget okoz. Mint mondta, a vízum kiváltása és a megújítása miatti kényelmetlenségek mellett a legsúlyosabb gondot az jelenti, hogy a sokan ki sem válthatják az okmányt. Ez különösen a fiatalok, egyetemisták helyzetét nehezíti meg. Szerbia uniós csatlakozási szándékai kapcsán leszögezte, hogy a Szövetség támogatja Szerbiát minden törekvésében, amely az európai uniós tagság elnyerését célozza meg. Ennek szellemében - folytatta - segítik a Szerbián kívül élő szerb kisebbségek védelmét, kultúrájuk megőrzését. "Ugyanakkor elvárjuk, hogy a vajdasági magyarság megmaradásának útjában ne álljon semmifajta akadály, legyen szó felderítetlen atrocitásokról, renyhe hatósági eljárásokról vagy akár a szabadkai tanító és tanárképző kar megindításáról " - húzta alá.
Fenn kell tartani a nemzetközi figyelmet az atrocitások ügyében
December 5. után nincsenek a teljes Kárpát-medencei magyarságot összefogó nagy közös célok - hangsúlyozta Orbán Viktor egyben a MÁÉRT összehívását sürgetve, amelynek feladata véleménye szerint éppen a Kárpát-medencei magyarság összefogásának megteremtése lenne, teret adva például a Szülőföld Alapról szóló vitának, amely "jelen formájában alkalmatlannak tűnik arra, hogy beteljesítse a Kárpát-medencei magyarság megmaradásához fűződő reményeket, igényeket. A Fidesz elnöke beszámolt továbbá arról, hogy a vajdasági magyarellenes támadások is szóba kerültek a tárgyaláson, amely alapján úgy fogalmazott, hogy "a szerbiai hatóságok eljárását figyelve továbbra is indokolt, hogy ezeket a kérdéseket, ezeket az atrocitásokat továbbra is nemzetközi figyelem kísérje, tehát nem szabad megengedni, hogy ezek lekerüljenek a napirendről, a legkevésbé sem megnyugtató, amit tapasztalunk".
Új fal épül az anyaországi és a délvidéki magyarok között
Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kiemelte, hogy a délvidéki magyarok helyzete sokat romlott Magyarország uniós csatlakozása óta. A várt javulás helyett, mindössze egyetlen pozitívumot tudott felhozni: az Európai Parlament magyar képviselői és különösen Gál Kinga képviselőasszony munkáját a nemzetközi közvélemény figyelmének a vajdasági atrocitásokra való ráirányításában. Komoly problémának nevezte a vízumkényszert, amely várhatóan tovább súlyosbodik majd a Schengeni Szerződés kiterjesztésével. Mint mondta, úgy látja, hogy ennek megoldására mindeddig semmilyen komoly lépést nem tett a magyar állam, ezért új fal épül fel az anyaországi és a határokon kívül rekedt magyarok között. Nem megkerülhető a kettős állampolgárság intézménye, ettől a délvidéki és a kárpátaljai magyarság különösen nem állhat el - húzta alá, hangsúlyozva, hogy erre megoldást kell találni. "A kormány lemondott a délvidéki magyarságról", nem veszi figyelembe a véleményét, sőt nem is keres alkalmat a párbeszéd kialakítására - fogalmazta meg kritikáját a politikus hozzáfűzve, hogy a magyar-magyar kapcsolatok ennek következtében a "mélypont alatt" vannak.
A magyarellenes támadások kapcsán beszámolt arról, hogy az Európai Parlament vizsgálóbizottságának látogatása óta csökkent az atrocitások száma és súlyossága is, azonban továbbra is nyomást gyakorolnak a kisebbségekre, korlátozzák az anyanyelv gyakorlását és az emberi jogok gyakorta megsértik.
Forrás (kép és szöveg): Fidesz Webszerkesztőség, 2005. május 5.