A svájci gárda 31 újonca tesz esküt a Vatikánban
A svájci gárda újoncait és hozzátartozóikat fogadta pénteken a vatikáni apostoli palota Kelemen-termében XVI. Benedek pápa abból az alkalomból, hogy a 31 katolikus vallású regruta az este szolgálati esküt tesz a palota San Damaso udvarában.
Dátum: 2005-05-06 16:13:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=37782
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:43:37.188962, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az új pápa németül, franciául és olaszul üdvözölte az újoncokat, s előre köszönetet mondott esküjükhöz hű szolgálatukért. Külön kitért a gárda hagyományaira, arra, hogy a svájci gárda mai példamutató szelleme is "egy piciny hadsereg nagy ideáljainak" 500 éves tradícióiból táplálkozik. Ezen alapvető "ideálok" közé sorolta XVI. Benedek pápa a szilárd katolikus hitet, a keresztény meggyőződésnek megfelelő életvitelt, a feltétlen hűséget, illetve az egyház és Krisztus földi helytartója iránti mély szeretetet, a tisztességes szolgálatot a mindennapokban, a bátorságot és alázatosságot, a mások iránti figyelmességet és emberséget is.
Tavaly valamivel több, 33 regruta tette le az esküt a jövőre már fél évezredes fennállását ünneplő gárda új tagjaként. Az elég súlyos létszámhiánnyal küszködő svájci gárdának 2002 óta színes bőrű tagja is van (az afrikai árvát svájci szülők fogadták egykor örökbe), s habár a svájci hadseregben már évek óta szolgálnak nők is, a pápai testőrségben ez egyelőre nincs napirenden. Ennek állítólag egyházszolgálati okai vannak, de a kaszárnya átalakítása is hatalmas összegeket emésztene fel, nem is szólva arról, hogy milyen hatással lenne (legalábbis a hivatalos megítélés szerint) a hölgyek folyamatos jelenléte a főként 25 évnél fiatalabb svájci gárdistákra.
A svájci gárdát 1506-ban alapították az akkori római katolikus pápa, II. Gyula személyes védelmére. A kezdetben alig kétszáz fős hadsereg a történelembe akkor vonult be, amikor 1527. május 6-án - ezért tartják ezen a napon az esküt - a gárda 147 katonájának nagy része élete árán is megmentette VII. Kelemen pápát V. Károly császár Rómát feldúló zsoldosaitól. E cselekedet emlékét őrzi a hagyomány, hogy a mindenkori katolikus egyházfő testőrségét svájciak adják, s az eskü napja is. Díszegyenruhájuk ma is ugyanaz, mint amilyen öt évszázaddal ezelőtt volt: narancssárga csíkos, buggyos nadrág, sonkaujj, és a Michelangelo által tervezett ezüstös középkori sisak. Jelenleg Luc Fellay a 110 alabárdost számláló svájci gárda parancsnoka, munkájukat ugyanakkor a vatikáni belső rendőrség több száz tagja segíti.
A vatikáni gárdisták hajdan volt tekintélye már nem a régi, elég nagy szégyenfoltok estek rajta az elmúlt években, mivel 1998-ban, éppen a regruták eskütételének előestéjén a gárda egyik tizedese a hivatalos verzió szerint kábítószer hatása alatt - a rossznyelvek szerint viszont nőügy, vagy sokkal inkább szerelmi sokszög is lehetett a dologban - agyonlőtte a vatikáni testőrség frissen kinevezett parancsnokát, annak feleségét, majd önmagával is végzett.
Azóta a felvételt szigorú alkalmassági vizsgákhoz kötik. A belépés feltételei között - amelyek nem nagyon tekinthetők elfogadhatónak egy demokratikus állam demokratikus fegyveres testülete számára - korábban is szerepelt, hogy a jelentkező svájci fiatalember katolikus vallású, katonaviselt, nőtlen és legalább 1,74 méter magas legyen. A átlag zsold nem sok, alig valamivel több mint ezer euró, de a vám- és adómentes vatikáni belső boltok miatt e kereset vásárlóértéke jóval magasabb, nem is szólva arról, hogy a leszerelt gárdistát a hagyományok szerint átveszi állásba a svájci rendőrség.
Az eskü szövege nem sokat változott: esküszöm, hogy hűséggel, tisztességgel és becsülettel szolgálom a pápát és törvényes utódait, minden erőmmel nekik szentelem magamat, és szükség esetén akár az életemet is kész vagyok feláldozni - hangzik a hagyományos szöveg, amelyet egy szentmise előz meg.
MTI - fideszfrakcio.hu