Faluparlament az Őrségben: a falvak népe nem hisz a kormánynak
A falvak lakói csalódtak, a kormányprogram befulladt, a központi hatalom nem engedi, hogy a régiókban döntsenek az ügyekről, az agrárvircsaft katasztrofális - hangzott el az Őrségről tartott faluparlamenten pénteken este, amelyen két országgyűlési képviselő, dr. Boros Imre és Bebes István válaszolt a kérdésekre.
Dátum: 2005-05-09 11:46:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=37869
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:44:03.262400, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Este a kultúrház előterében kirakott íveken nevükkel, lakcímükkel és személyazonosítójuk számával javasolhatták az emberek, kit szeretnének köztársasági elnöknek. A faluparlamentre körülbelül ötvenen ültek be a terembe, a kölcsönös beszélgetést Osváth Imre kercaszomori lelkész, a Kisgazda Polgári Egyesület egyházi tanácsadója vezette. Osváth Imre azzal nyitotta a polémiát, hogy a faluparlament jó alkalom arra, hogy fölmérjék a helyzetet, s milyen követelményekkel számolhatnak a politikusok, bárki jut hatalomra 2006-ban.
- Az őrségi falvakban élők az elmúlt tizenöt évben nem sokat kaptak, lassan a kis településeken egyetlen hivatal, a lelkipásztori vagy a plébánia- hivatal marad csak. Az Őrség nem élhet csak a múltjából, jó lenne tudni, mit hoz a jövője - mondta Osváth Imre.
Dr. Boros Imre és Bebes István is hangsúlyozta, elsősorban az itt élők véleményére kíváncsiak. Boros Imre szerint a dolgok nem jó irányban mennek, van, aki érzi, van, aki tagadja, érdekből vagy kényelmességből hallgatja el. A falvak lakói csalódtak, a kormányprogram befulladt, a központi hatalom nem engedi, hogy a régiókban döntsenek az ügyekről, az agrárvircsaft katasztrofális, a lengyelek, csehek, szlovákok leköröztek minket. Nincs vidékfejlesztési program, a családi gazdálkodást megfojtották, a hivatalok elburjánoztak, olyan előírásokat akarnak betartatni, amilyeneknek hírét se hallották a többi uniós államban - mondta.
Bebes István arról szólt, hogy a korábbi években épültek állami támogatással lakások, pályázatokat nyertek a térségben, most pedig mindent fölülről akarnak elintézni. Fenyegetéssel, ellenőrzéssel nem lehet megszüntetni a fekete- és szürkegazdaságot, ha az adó- és pénzügyi problémákat nem változtatják meg. Az Őrségnek is legsúlyosabb gondja a munkanélküliség.
Soós Ferenc kercaszomori gazdálkodó elmondta, az lenne jó, ha az Őrségben megtermelt árut, élemiszert helyben lehetne feldolgozni és eladni. Ő maga szívesen hozná az őriszentpéteri piacra, ha lenne ilyen. Hiú ábránd azt hinni, hogy majd mindenki megél az idegenforgalomból, a szelíd turizmusból. Az őrségi gazdák összefogására lenne szükség, hogy a drága gépeket jobban ki tudják használni. Kovács Zoltán nem érti, hogyha a magyar élelmiszer-ipari, állat-egészségügyi elő-írások olyan szigorúak, akkor hogy tudják behozni a sok külföldi árut, miért nem védjük jobban a piacainkat. (Boros Imre válaszában az évszázados magyar szolgalelkűségre hivatkozott.) Györke Győzőné gazdálkodó arról beszélt, lassan kiszorulunk földjeinkről, külföldiek bitorolják, adják-veszik egymás között a földet. A hazai erdőbirtokosok máshol veszik a tűzifát, mert nem jutnak hozzá saját őrségi erdeikből. Kékedi János dilemmája az volt, jó lenne-e, ha várossá válna az Őrség központja. Önkormányzati képviselőként maga se tudja a jó választ.
Forrás: www.vasnepe.hu
fideszfrakcio.hu