"A nagy kiárusítás"
A profil című osztrák hetilap kelet-európai sorozata keretében Magyarországról közölt cikket e heti számában, "A nagy kiárusítás" címmel. A szerző ismerteti, hogy 3500 osztrák vállalkozásnak van érdekeltsége Magyarországon, és tudni véli: jövőre a kormány eladja a MALÉV-et, a Postabankot, a Dunaferrt és a Magyar Postát. A cikkíró megjegyzi azt is: nem véletlen, hogy a versenyről szóló fejezetet Magyarország még nem zárta le az Európai Unióval, hiszen a multinacionális konszernek számára adott, egy évtizedre szóló adókedvezmények nem felelnek meg az EU szabályainak.
Dátum: 2002-08-20 18:23:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=3502
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:41:12.381866, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A szerző, Alexis Johann cikkindításként idézni szándékozott Orbán Viktort, aki a választások idején szerinte a következőket mondta: "az államforma már nem a köztársaság, hanem a részvénytársaság". Ezzel szemben emlékezetes, hogy Orbán Viktor az alábbiakat mondta: "Magyarország minden polgárának tudnia kell: ha a szocialisták alakítanának kormányt, akkor valójában Magyarországon a nagytőke és a pénztőke alakít kormányt." És azt is hozzátette: "Mindannyian tudjuk, hogy minden ország gazdaságának, így a magyar gazdaságnak is szüksége van nagytőkére is, és pénztőkére is. De nem bízhatjuk rájuk az ország kormányát. Azért nem bízhatjuk rájuk, nem bízhatjuk rájuk, mert ők - egyébként érthetően és helyesen - csak a saját hasznukat nézik. A kormánynak pedig a polgárok javát kell szolgálnia. És ezt a különbséget fönn kell tartani."
A rendszerváltás után Magyarországon nyílt a legtágabbra a kapu a beruházók előtt. Időközben az állami üzemek 90 százaléka elkelt, az iparnak több mint a fele nincs már magyar tulajdonban, az országba 1990 óta 26 milliárd eurónak megfelelő összeg folyt be.
A nagyipar a jó képzési rendszer és az alacsony bérek miatt kedvező lehetőségeket látott Magyarországon, és ez az oka annak, hogy a reformországok közül egyedül itt nőtt az ipar aránya a GDP-ben - írja Alexis Johann. Felvázolta több osztrák konszern, közte az Agrana cukor- és keményítő-ipari cég és az OMV kőolaj- és vegyipari vállalat magyarországi fejlődését, majd rámutatott, hogy a magyar piac az osztráknál jóval jövedelmezőbb: az Agranánál például a működési eredmény 42 százaléka, a forgalom 32 százaléka keletkezik Magyarországon.
A privatizálást előmozdította az ehhez nyújtott állami támogatás, amelynek köszönhetően a bevételek nem az államkasszába, hanem újabb beruházásokba áramlottak - olvasható a profil cikkében. Negyven multinacionális konszern tíz évre mentesítést kapott a nyereségadó alól. Igaz viszont, hogy ez a támogatási modell nem felel meg az EU szabályainak, ezért a csatlakozási tárgyalásokon a versenyről szóló fejezetet Magyarország még nem zárta le.
A kormány ősszel kívánja a parlament elé terjeszteni a beruházási jogot módosító törvényt, de bármit tartalmazzon is az, tény, hogy az országnak évi 2 milliárd euró külföldi tőkére van szüksége - írta Johann, megemlítve, hogy a gazdasági növekedés lelassult, és ennek oka elsősorban a konjunktúra lanyhulása az EU-ban, mivel a magyar export 75 százaléka már oda irányul.
A növekedést ma főleg a belső kereslet fellendítésével akarják ösztönözni. A cikkíró emlékeztetett, hogy a kormány első száznapos programjában szerepelnek a lakosság egyes rétegeinek vásárlóerejét növelő béremelések, amelyeket követnek a magánvállalatok is, ám miközben a belföldi kereslet nő, romlik a költségvetés helyzete. A kormány ígérete szerint a költségvetési hiány 2006-ra a GDP 2,5 százalékára csökken, ám idén még a GDP 6 százalékára nő.
Johann szerint a bérek növekedésének dinamikája az EU-hoz való csatlakozás után felgyorsul majd, és emiatt sokan attól tartanak, hogy a multinacionális nagyvállalatok elhagyhatják az országot, és tovább vonulhatnak Kelet felé.
Marianna Kager, a Bank Austria-Creditanstalt vezető közgazdásza a cikkben úgy nyilatkozott, hogy Magyarország egyre inkább eltávolodik korábbi szerepétől, és már nem csupán a Nyugat gyártási helyszíne: a Nokia, az Ericson, az IBM és a General Motors kutatóintézeteket is létrehozott Magyarországon, és ezzel jelentősen felértékelte beruházását.
Szól a cikk az országrészek közötti gazdasági eltérésekről: különösen Északon nehéz a helyzet. "Összességében azonban az ország jól felkészült az uniós csatlakozásra - és afféle kompetencia-központtá kíván lenni a nyugat-keleti kereskedelemben".
Befejezésül azt olvashatjuk Johann cikkében: a kormány várhatóan jövőre is megfelel hírnevének, amelyet a kapitalizmus barátjaként élvez, és privatizálja a még meglévő állami nagyvállalatokat is, így "a Malévot, a Postabankot, a Dunaferrt és esetleg a Magyar Postát".
fidesz.hu