Gazdasági javulást várnak a magyarok az EU-csatlakozástól

Saját gazdasági helyzetük hosszú távú javulását remélik a legtöbben az EU-csatlakozástól Magyarországon - mondta Kozák Ákos, a GfK Piackutató Intézet igazgatója szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Dátum: 2002-08-21 18:42:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=3515
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:41:16.368019, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Elmondta: a 2002 májusában végzett felmérés szerint a saját gazdasági helyzet hosszú távú javulását mutató index 157 volt, míg a legutóbbi kutatásnál, tavaly ősszel 153-as értéket mutatott.

A felnőtt lakosságot reprezentáló, ezer ember személyes megkérdezésén alapuló felmérés vizsgálta az EU-val kapcsolatos bizalmi és a csatlakozással összefüggő gazdasági indexet, valamint az ország felkészültségének megítélését.

Az index 0 és 200 közötti skálán mozog, a 200 pont azt jelezné, hogy minden megkérdezett a legjobb értékelést adta.

A diplomások többsége a csatlakozástól hosszú távon előnyös gazdasági hatásokat vár: a körükben mért index elérte a 180-at, míg tavaly novemberben ez 169 volt.

A csatlakozással összefüggő gazdasági index a fővárosiak körében az idén tavasszal 171, míg hat hónappal korábban 156 volt.

Kozák Ákos elmondta: a saját gazdasági helyzet javulását már rövid távon is váró többség indexe egyik évről a másikra 113-ról 131-re nőtt. Tavaly novemberben a mutató 122 volt. Hozzátette: a derűlátás a fővárosiaknál itt a legnagyobb, őket követik a felsőfokú végzettségűek, a férfiak és a 30 évesnél fiatalabbak.

Az igazgató véleménye szerint a különbség egyik oka lehet, hogy a csatlakozás hosszabb távon jelentkező előnyeiről korábban is meg volt győződve a lakosság nagy része. Így viszonylag kevesebben módosíthatták kedvező véleményüket pozitív irányba - tette hozzá.

Kozák Ákos elmondta: a korábbiakhoz képest Magyarországon általában optimistábbá vált az EU-tagsággal kapcsolatos gondolkodás. Az ország felkészültségének megítélését mutató index 2002 májusában 109, míg hét hónappal korábban 91 volt.

Az igazgató szerint a javulás egyrészt annak köszönhető, hogy az unió a jelek szerint a korábbi óvatosság után elkötelezettséget mutat a 2004 januári bővítés mellett. Másrészt kedvezően hatott az is, hogy az előző kormányhoz képest az új kabinet kevésbé kommunikálja a csatlakozással kapcsolatos kétségeket.

Pozitívan változott a csatlakozást támogatók aránya is: májusban a lakosság 66 százaléka, míg egy évvel korábban 54 százaléka támogatta az ország integrációját.

A nemzetközi felmérés szerint Csehországban a megkérdezettek 41 százaléka támogatja, 37 százaléka ellenzi országa csatlakozását. Lengyelországban az ellenzők aránya 24 százalék, a támogatóké 49 százalék volt.

Kozák Ákos kiemelte: az EU-csatlakozás megítélésének romlását érzékelték Lettországban, Csehországban és Szlovéniában. Hozzátette: a kutatók szerint ez a trend a közeljövőben folytatódni fog.

MTI - fidesz.hu