Budapest ma: kátyúk, kutyapiszok, gettósodás

A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság a 2005. május 5.-én tartott közgyűlésén Cselovszki Zoltán, az Új Budapest Központ vezetője, dr. Szegvári Péter, a Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal elnöke és Finta József akadémikus építész tartott vitaindító előadást Budapest helyzetéről. Az ezt követő vita nyomán a Társaság a következő állásfoglalást teszi közzé:

Dátum: 2005-05-19 09:09:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=38329
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:46:25.407145, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

1. Budapest jelen helyzete számos ponton kedvezőtlen, fejlesztésének iránya és tempója alapos vizsgálatra szorul. Fővárosunk nehezen töltheti be társadalmi, gazdasági, kulturális szerepét, ha az egyre szaporodó kátyúk miatt a fő utakon se lehet gépkocsival végighajtani, ha az utcán lépten-nyomon kutyapiszokba lép az ember, ha az egész várost falfirkák éktelenítik, ha a Belvárosban és a Nagykörúton bedeszkázott ablakú üzlethelyiségek és agresszív "koldusok" fogadnak, ha este félve megyünk fel a Citadellához - s a budai Palota helyén egy málló homlokzatú szocreál kultúrház áll.

2. Egyre élesebb a kontraszt Budapest, illetve "versenytársai", így Bécs, Prága között. Városunk életlehetőségei széles körben romlanak, a legújabb városkutatások a pesti oldalon, a Hungária körúton belül 15 olyan, városnegyed méretű területet mutattak ki, ahol megindult a szociális gettósodás, a slamok kialakulása. A lakosok a lábukkal (is) szavaznak. Budapestről az elmúlt 15 évben átlagosan óránként három személy költözött el az agglomerációba - míg például Londonba hatan költöznek be. A mi volt lakosaink fele másod-, harmadíziglen tősgyökeres budapesti volt, ott a beköltözők többsége nem is rendelkezik városi gyökerekkel.

3. Budapestet nem a budapestiek, legfeljebb a tőke fejleszti. A közigazgatási rendszer megosztott, a lakosok közösségi terei - és együttműködése - hiányoznak. A most épülő lakások kicsik. Az infrastruktúra egyre nagyobb része vagy elsorvad, vagy idegen kézbe kerül. Hogy városunk évente hány bevásárlóközponttal, vagy lakóparkkal gazdagodik, azt az elhagyott gyárak és kikötők, a MÁV, a BKV kiürült üzemi területei, a néptelen Ügető megszerzéséért folyó kisszerű alkuk döntik el.

4. A városvezetés régi adóssága egy általánosan elfogadott fejlesztési koncepció kimunkálása. Egyetértésre kellene jutni abban, hogy milyen értékeket, a város mely funkcióit tekintsük fontosaknak, miben kívánjuk a várost regionális központtá fejleszteni (megőrizni), mit nyújtunk az agglomerációnak, illetve miként fogjuk az eddigieknél szélesebb körben kielégíteni a lakosok igényeit. Tisztáznunk kell azt is, kire milyen feladat hárul, s meg kell teremtenünk a feladatok, a hatáskörök és a fejlesztési források összhangját.

A mindezeket összefoglaló program kidolgozásában a városvezetés támaszkodjon a város polgárainak segítségére, közreműködésére.

Budapest, 2005. május 19.

A Társaság nevében:

Dr. Bod Péter elnök,

Dr. Pakucs János ügyvezető elnök,

Dr. Halzl József, Dr. Papanek Gábor, Dr. Závodszky Péter társelnökök

Baross Gábor Társaság

OS - fideszfrakcio.hu