Héttagú elnökséget választhat a Fidesz-kongresszus
Az elképzelések szerint módosul a Fidesz elnökségének szerkezete a június 11-i tisztújító kongresszuson. Erről a Fidesz Országos Választmánya döntött szerdai ülésén. A Fidesz XVIII. Kongresszusán várhatóan héttagú elnökséget választanak majd. A módosítási javaslatok között szerepel a szövetségi tanács, illetve a tagozatok tanácsának felállítása. Egyebek között erről is nyilatkozott Kövér László választmányi elnök a Magyar Rádiónak.
Dátum: 2005-05-19 16:02:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=38352
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:46:32.582783, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
- Túl vannak egy választmányi ülésen. Arról is döntöttek, ha jól tudom - hiszen zárt volt -, hogy Pelczné Gáll Ildikó személyében egy új alelnöke lesz a Fidesznek. Eldöntötték ezt már?
- Nem, egyáltalán nem született erről döntés a választmányi ülésen, sőt szóba sem került. Annyi történt azon túlmenően, hogy Varga Mihály, a Parlament pénzügyi bizottságának fideszes elnöke tartott egy gazdaságpolitikai tájékoztatót az ország jelenlegi állásáról. Egy másik napirendi pont keretében az alapszabály várható változásairól tájékoztattuk a választmány tagjait. Ennek van az alelnökökre esetlegesen konzekvenciája, mert az alapszabály-módosítás tervezete azt tartalmazza, hogy a jelenlegi ügyvezető elnökséget és elnökséget összevonnánk a kongresszus döntésének eredményeképpen. A tagozatok, illetve a szövetségesek vezetői, elnökei két különböző konzultatív tanácsban, külön munkaszervezetben vennének részt. Tulajdonképpen visszatérnénk a korábbi elnökségi modellhez, amely szerint az elnökön, a frakció vezetőjén, a választmány elnökén kívül a tervezet szerint négy alelnök alkotná együtt az elnökséget.
- És ezek egyike lenne majd Pelczné Gáll Ildikó, amennyiben megszavazzák.
- Akár ő is lehet. Én őt egy alkalmasnak embernek tartanám, de nem az én tisztem ennek a megítélése, hanem nyilván majd a kongresszus küldöttei eldöntik, hogy erre a négy alelnöki posztra, meg az elnöki posztra kit tartanak a legalkalmasabbnak.
-Várhatóak nagy változások? Például folyosói pletyka szintjén Schmitt Pál nevét hallottam.
- Nem tudok semmilyen ilyen szándékról. Olyannyira nem, hogy amikor még nem kristályosodott ki az alapszabály módosításának az előbb általam említett része, voltak, akik azt vetették fel, hogy amennyiben az egyik alelnök - akkor még ugye kettővel számolva - egyúttal európai parlamenti képviselő is, tehát a munkájának jelentős részét az országhatárokon kívül végzi, ne két, hanem három alelnöke a pártnak. Tehát ezek a javaslatok is azzal kalkuláltak, hogy Schmitt Pál továbbra is megkaphatja a tagságtól a bizalmat.
Egyébként 2002 óta mintha folyamatos átalakulásban lennének. Ugyebár megjelentek itt olyan új elemek is, mint például - ha jól hallottam - szövetségi tanács.
- A Fidesz 2002 óta mindenképpen jó irányba változik. Természetesen nem minden olyan változtatási irány, ötlet, javaslat vált be, amit az első pillanatban a javaslattevők jónak gondoltak. Ha már a szövetségesek tanácsára vagy a tagozatok tanácsára utalt a kérdés, akkor éppen az ő köreikből jött az a javaslat az alapszabály módosítása kapcsán, hogy válasszuk szét az elnökséget a tagozatoktól, a tagozatok vezetőitől, illetve a Fidesszel társzervezeti viszonyban lévő szövetségesek vezetőitől, mert ez így együtt nem működött az elmúlt két esztendőben. Valószínű, hogy ennek, amennyiben a kongresszus is egyetért a javaslattal, az lesz a következménye, hogy a tagozatok tanácsa a tagozatok elnökeiből és a választmány elnökéből álló tanács külön fog majd a tagozatok ügyeiről dönteni. A Szövetség elnöke pedig a szövetségi tanácsot fogja majd vezetni, amelyben a társszervezetek - a Fidelitas, a Lungo Drom, a Kisgazda Polgári Egyesület, hadd ne soroljam végig az összeset -, tehát minden olyan társszervezet elnöke is benne lesz, amely a Fidesszel szoros stratégiai, partneri együttműködést alakított ki az elmúlt időszakban. Miután a Fidesz szövetséggé alakult, szervezet- és országépítő tevékenységébe be szerette volna vonni, és sikeresen be is vonta azoknak a szervezeteknek egy jelentős részét, amelyek hasonló értékrend alapján akarnak a közéletben szerepet vállalni, mint amilyen értékrendet a Fidesz magáénak vall. Ez óhatatlanul azt is magával hozta, hogy egy sokkal bonyolultabb, differenciáltabb konglomerátum lett az, ami valaha egy viszonylag szűk taglétszámra támaszkodó párt volt. Ma ez a szervezet nem működne, egyáltalán nem is létezhetne ebben a formában. Nem csatlakozott volna hozzá rengeteg ember. Ma már 25 ezernél több tagunk van, több mint 900 helyi szervezetben. Mindez nem jött volna létre, ha korábban ezt a szellemi munkát nem végeztük volna el.
Ekkora apparátussal már majd neki lehet indulni a kampánynak. Hipotetikus ugyebár a kérdés, hiszen nem tudjuk, ki nyer 2006-ban, de azért sok feltétel megváltozott már. Akár jó, akár rossz irányban, de mindenképpen megváltozott azóta, hogy önök átadták a kormányrudat. Ha mondjuk, önök nyernek, mit gondol, hogyan tudják majd folytatni?
- Ma már ott tartunk, sajnos, hogy el lehet mondani, jó lenne, ha csak ott tartanánk az ország állapotát illetően, ahol 2002-ben. Sok tekintetben rosszabb helyzetben van az ország, mint amilyenben 1998-ban volt. Tehát nemhogy 2002-ben, hanem '98-ban. Egyértelműen lefelé csúszó gazdaságot fogunk majd - ha a választók is így látják jónak - átvenni. Varga Mihály előadása a választmányi ülésen éppen arról szólt, hogy ma már nem az a kérdés, vajon az első öt hely melyikét tölti be Magyarország a feltörekvő közép- és kelet-európai országok között, hanem az, hogy van-e olyan gazdasági mutató, amiben nem mi vagyunk az utolsók. Gyakorlatilag nincsen. Ilyen szempontból nagyon nehéz lesz 2006 után az új kormány dolga. Nem lehet ott folytatni, ahol 2002-ben abbahagytuk. Az alapértékek, amelyek egy politikát meghatároznak, nem változtak: munka, család, tanulás, rend, biztonság, összetartozás. Ezek azok, amelyek köré az életet, a politikát szervezni kell. De hogy melyek lesznek azok a konkrét gazdaságpolitikai eszközök például, amelyeket az új kormány alkalmazni tud, az előre nem tudható. Nemcsak a helyzet rosszabbodása miatt, lesznek mások, mint amilyenek voltak, hanem önmagában az európai uniós csatlakozás következményei között is jó néhány olyan momentum van, melyet ilyen szempontból számításba kell venni. Példának okáért egészen biztosan nem lehet olyan típusú pozitív megkülönböztetést alkalmazni a gazdaságpolitikában a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások javára, mint amilyeneket lehetett még akkor, amikor nem voltunk az Európai Unió tagjai. Más oldalról viszont az uniós tagság olyan források bővülését is jelenti, amelyek korábban nem álltak az ország rendelkezésére. Tehát vannak azért olyan bíztató momentumok is, amelyekre remélhetően egy sikeres kormányzást lehet alapozni 2006 után is.
fideszfrakcio.hu