Alkotmányellenesek rendelkezések a büntetőeljárási törvényben

Az Alkotmánybíróság a büntetőeljárási törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányellenességét és ezzel összefüggésben az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértését állapította meg hétfőn kihirdetett határozatában.

Dátum: 2005-05-23 15:28:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=38512
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:48:21.880868, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az Alkotmánybíróság MTI-hez eljuttatott közleménye szerint azonnali hatállyal megsemmisítette a büntetőeljárási törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek lehetővé tették, hogy az elsőfokú ítélet elleni fellebbezés érdemi elbírálására a másodfokon eljáró bírói tanács elnökének döntése alapján tanácsülésen kerüljön sor.

A tanácsülés nem nyilvános, azon sem a vádlott, sem védője nem vehet részt. Az Alkotmánybíróság határozata megállapította, hogy a büntetőeljárási törvény vizsgált rendelkezése sérti mind a terheltek, mind a sértettek nyilvános tárgyaláshoz való jogát.

Az Alkotmánybíróság a törvény vizsgálatakor egyúttal tíz konkrét büntetőügyre vonatkozó alkotmányjogi panasszal is foglalkozott és kimondta, hogy a támadott törvényi rendelkezés nem alkalmazható. A konkrét ügyekben hozott másodfokú, jogerős ítéletek ellen az érintettek felülvizsgálati kérelemmel fordulhatnak a Legfelsőbb Bírósághoz.

Az MTI érdeklődésére az Alkotmánybíróságon elmondták: a testület határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértést követett el, amikor nem szabályozta a tisztességes eljárás követelményeinek körét a vizsgált büntetőeljárási rendelkezésekkel összefüggésben.

Az Alkotmánybíróság formai okokból elutasította a nemzetközi szerződésbe ütközésére hivatkozó indítványokat.

A határozathoz Holló András, az alkotmánybíróság elnöke és Bihari Mihály alkotmánybíró különvélemény fűzött.

MTI - fideszfrakcio.hu