A cseh Együttélés mozgalom sajnálkozik a prágai Benes-szobor miatt

A csehországi nemzeti kisebbségek érdekeit képviselő Együttélés Politikai Mozgalom sajnálkozásának adott hangot kedden Eduard Benes egykori csehszlovák államfő és külügyminiszter prágai szobrának felállítása miatt.

Dátum: 2005-05-24 10:10:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=38553
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 21:48:34.646442, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

"Teljes mértékben egyetértünk a Cseh Püspöki Konferencia kitoloncolásokkal kapcsolatos nyilatkozatával, mely szerint az igazságtalan kollektív bűnösség elve a bűnösök mellett az ártatlanokat is sújtotta" - olvasható az Együttélés nyilatkozatában, amelyet a mozgalom új elnöke, Kocsis László Attila bocsátott az MTI prágai irodájának rendelkezésére. Kocsis László Attila, a mozgalom egyik alapítója, korábban a magyar nemzeti szekciót vezette. Az Együttélés országos elnökévé idén májusban választotta meg őt a mozgalom kongresszusa Cesky Tesínben.

"A püspöki konferencia nyilatkozatához hozzá kell tennünk, hogy magyar vonatkozásban az ártatlanok aránya összehasonlíthatatlanul nagyobb volt a bűnösökénél, mégis valamennyien bűnhődtek. Eduard Benes ezért szerintünk nem érdemli meg, hogy szobra a cseh fővárost ékesítse" - mondta az MTI-nek Kocsis László Attila.

Az Együttélés nyilatkozatában leszögezte, hogy megalakulásától kezdve, immár másfél évtizede következetesen foglalkozik a Benes-dekrétumokkal. "A dekrétumok érvényességének felülvizsgálatával kapcsolatban mozgalmunk arra az álláspontra jutott, hogy olyan megoldást kell találni, amely a cseh közvélemény számára is elfogadható lesz, s ugyanakkor megszünteti a dekrétumok máig érvényben lévő diszkriminatív hatását" - olvasható a dokumentumban.

Kocsis László Attila emlékeztetett: az Együttélés 2004 áprilisában a legfelsőbb cseh vezetőknek írt levelében fejtette ki véleményét az Eduard Benes tevékenységét méltató, akkor elfogadott törvénnyel kapcsolatban, s azt javasolta Václav Klaus államfőnek, hogy ne írja alá a jogszabályt.

Az Együttélés mozgalom most elfogadott új programja egyebek között azt is tartalmazza, hogy követelni kell azon elnöki dekrétumok hatályon kívül helyezését, amelyek a kollektív bűnösség elvén alapulnak. A mozgalom magyar nemzeti tagozata az idén nemzetközi kerekasztal-beszélgetést tervez a Benes-dekrétumokról cseh, magyar, lengyel és szlovák történészek, politológusok, politikusok és újságírók részvételével.

A Benes-dekrétumok alapján a II. világháború után Prága kollektív háborús bűnösnek nyilvánította a csehszlovákiai német és a magyar kisebbséget, megfosztotta őket állampolgárságuktól, s elkobozta vagyonukat. Mintegy hárommillió szudétanémetet kitelepítettek az országból, míg a magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi konferencia 1945 nyarán nem hagyta jóvá. A hatóságok ezután mintegy 44 ezer szlovákiai magyart csehországi munkaszolgálatra kényszerítettek. Többségük azonban később visszatért szülőföldjére.

Jelenleg Csehországban mintegy 15 ezer ember vallja magát magyarnak, de ők már a későbbi időkben, önkéntesen kerültek az egykori Csehszlovákia nyugati felébe, elsősorban a jobb érvényesülés, munka, egyetem miatt.

MTI - fideszfrakcio.hu